Századok – 1994
Tanulmányok - Pritz Pál: Magyarságkép és külföldi propaganda a húszas évek első felében VI/1078
1100 PRITZ PÁL a román statisztikai hivatalokkal a magyar Statisztikai Hivatalnak nem volt összeköttetése, ezért a Külügyminisztérium segítségével, a követségek útján érkeztek meg a szükséges adatok.3 3 Másfelől viszont a Dísz téren nagyon is tisztában voltak a statisztikai adatok felhasználása nyújtotta komoly propagandalehetőséggel, és ezért a Statisztikai Hivatal támogatását elsőrendű külpolitikai fontosságúnak tekintették. A külföld által Magyarországról alkotott rossz vélemény nem csekély mértékben ugyanis éppen különféle statisztikai adatok terjesztése nyomán alakult ki. Gratz Gusztáv külügyminiszter Szabóky Alajoshoz, a Statisztikai Hivatal igazgatójához írott 1921. március 29-i levelében arról írt, hogy a „külföldön megjelenő időszaki folyóiratok, évkönyvek, lexikonok, még ma is hemzsegnek a ránk vonatkozó rosszindulatú, hamis statisztikai adatokról". És nemcsak a kisantant országok által kolportált adatsorokról volt szó, hanem arról is, hogy ezeket mások is átvették. így állt elő az a helyzet, hogy még az olyan nagytekintélyű kiadvány is, mint a gothai almanach akkoriban teljesen helytelen, rosszindulatú adatokat közölt Magyarországról. A statisztikai adatokkal való manipuláció ismeretes módon kiváltképp azért hatásos, hatásosan veszedelmes, mert a közölt „tények" a tudományos igazság, a pártatlanság mezében jelennek meg. Amikor a Külügyminisztériumban, illetve a Statisztikai Hivatalban az illetékesek azt fontolgatták, hogy miképpen lehetne ezzel a manipulációval szemben eredményesen felvenni a küzdelmet, maguk is többször csupán a tudományosság külső jegyeire helyezték a hangsúlyt, olyan eszközt kerestek a statisztikában, amely nem csupán korrigál helytelen adatokat, de ugyanakkor — lehetőség szerint nem is egy, hanem több irányban — kifejezetten agitatív-propagandisztikus funkciót is betölt. Ezért született javaslat 1921 márciusában — egyébként jellemző módon nem is a Statisztikai Hivatalban, hanem magában a Külügyminisztériumban — a Statisztikai Hivatalban létesítendő nemzetközi statisztikai osztály felállítására. A javaslat kidolgozója szerint egyrészt a külföldet ilymódon fel kellene világosítani arról, hogy „az ország megcsonkítása nemcsak Magyarországra katasztrofális, hanem egész Közép-Európa gazdasági életére és társadalmi békéjére halálos csapás". Másrészt pedig a tervezett részleg segítséget nyújthatna a szomszédos országokkal szemben mutatkozó „kultúrfölényünk" kidomborítására. A javaslat kidolgozója öt pontban foglalja össze a tervezett osztály tevékenységét, majd azt is feladatául tűzi, hogy egy statisztikai társaság megalakítása irányába szintén megtegye „a szervezés első lépéseit".3 4 Nincsen okunk feltételezni, hogy Szabóky Alajos ezekkel a célkitűzésekkel ne értett volna egyet. A teendők súlypontozását ellenben nem tartotta szerencsésnek, a célkitűzéseket pedig egy nagyon lényeges szemponttal kiegészítette, ó ugyanis nemcsak a külföld befolyásolására gondolt, hanem a belföldi közvéleményre is „... kívánatosvolna az is — reflektál a külügyminiszter javaslatára 1921 július végén —, hogy a hazai állapotoknak nemzetközi viszonylatba való beállítása és ismertetése, valamint általában statisztikánk eredményeinek könnyebb és népszerűbb alakban való közlése által valódi helyzetünk és erőink helyes megítélése és mérlegelése a magyar közönség körében is előmozdíttassék".
