Századok – 1994

Tanulmányok - Gyáni Gábor: Nyilvános tér és használói Budapesten a századfordulón VI/1057

1062 GYÁNI GÁBOR vét.1

8

A tervei nyomán angolparkká kiképzett Városliget lett utóbb Budapest elsőszámú városi közparkja. Ehhez két tényező adta az alapot: a terület nagy kiterjedése (600 ezer m2

) és igen kedvező fekvése. A század első két harmadában ugyan még távol esett a várostól, ám Budapest 1870-el meginduló nagyszabású újjáépítésével közel került hozzá. Hiszen a város reprezentatív sugárútjának, az Andrássy útnak lesz idővel végpontja; közvetlen környéke pedig az elit luxusvilla-építkezései által lendült föl, jött divatba. Mint városi közpark, az 1880-as évtizedben nyeri el máig ismert alakját és belső rendszerét, akkor, midőn kiépítik korzóját, a Stefánia utat, amikor korábban elhanyagolt részeit is befásítják, s amikor számos épületet emelnek területén (közülük egyesek ma is állnak).19 A Városligetet az egész társadalom használta, sőt mi több, ez a park gyakorta színhelye reprezentatív kiállításoknak, így az 1885. évi országos és az 1896-os millenniumi kiállításnak. Olyan városi közpark tehát, amely kulturális, ceremoniális és tömegszórakoztató igényeket egyszerre képes kielégíteni. A legnagyobb múltú közpark az 1790-ben alapított Orczy-kert, melyet a kertkultúrában angol minták által vezérelt, bécsi születésű Bernhard Petri tervezett. Az alapjában angolpark stílusú közpark a Ludovika Akadémia épületének elkészültével, 1840-től indult hanyatlásnak: bár egyes részei továbbra is nyitva álltak a nagyközönség előtt (mintegy 222 ezer m2), 1891-ben a közelben létesülő Népligetre való hivatkozással a katonai kincstár végleg kisajátította a parkot.2

0 Utoljára készült, ám a legnagyobb kiterjedésű közpark a Népliget (743 ezer m2

), melynek létesítéséről ugyan már 1867-ben döntenek, tényleges kialakítására — Ilsemann Keresztély tervei alapján — 1893-at követően kerül sor.2

1

Már elnevezése is mutatja, hogy kifejezetten az alsóbb rétegek számára konstruált parkról van szó, amely Ferencváros és Kőbánya elsősorban gyári munkásságának az igényeit hivatott kielégíteni. A két nagy munkáskerület között fekvő park kialakítása azonban igen vontatottan halad előre. 1907-es tanácsi véleményt idézek: „А X. kerület Üllői úti népligetben a forgalmi viszonyok mindig oly kezdetlegesek és mostohák...", hogy mutatványos üzlet, cirkusz stb. nem képes tartósan fennmaradni. Nem csoda tehát ha a „közönség nagy része, mely a mutatványokban és látványosságokban keresi a szórakozást, a lefolyt évben és most is csak nagyon gyéren látogatja az Üllői úti népligetet és talán megszokásból, de a főváros ezen tájékáról is inkább а VI. kerületi Városligetbe jár.. ."22 Azt, melynek betöltésére a Népliget volt hivatva a pesti oldalon, Budán több sikerrel teljesíti a Városmajor. Az 1787-ben létesített park 1825-öt követően állt az alsóbb rétegek szórakoztatásának szolgálatába: ekkortól engedélyezik itt mutatványos bódék felállítását. A Városmajor (98 ezer m

2) a századforduló táján szintén mint vurstli volt ismert.23 S végül a Margitsziget (620 ezer m2), melyet szintúgy Nebbien terveit követve alakítanak át 182Q tájékán angolparkká. A vizsgált korszakban azonban végig magántulajdont képez, az állam csak 1908-ban veszi át, de nyilvános jellege továbbra is korlátozott: látogatását belépti díjhoz kötik.2

4 Ezek a parkok a sűrűn lakott városrészektől nemegyszer távolabb esve eleven nem nap-, vagy hétközbeni, sokkal inkább hétvégi és ünnepnapi látogatottságukkal érdemesek a figyelemre. Mint a Népliget-i cirkusz tulajdonosa 1910-ben megjegyez-