Századok – 1994

Figyelő - Szvoboda Dománszky Gabriella: Egy 19. századi festődinasztia V/1018

FIGYELŐ Szvoboda Dománszky Gabriella EGY 19. SZÁZADI FESTŐDINASZTIA* A kötet megjelenését mindenekelőtt fogadja meleg üdvözlet és elismerés, mert nem mindennapos esemény, hogy a 19. század magyar képzőművészetéről önálló munka jelenjen meg. Ráadásul a pesti művészfamília életét és működését tudományos igénnyel tárgyaló kiadványt németül — sokaknak hozzáférhető nyelven — adta ki a müncheni Magyar Intézet. A monográfia elkészítése egyébként is rendkívüli teljesítmény. A múlt századi magyar festészet dokumentumait kísérő fátum nem kímélte ennek a kedves és számunkra igen fontos művészcsaládnak az iratanyagát sem. A szerző előszavában közli, hogy a II. világháború idején, menekülés közben a kiéli pályaudvaron, egy bombatámadás alkalmával a Kárgling-család személyes iratait és levelezését tartalmazó bőrönd elégett. Hasonló sorsra jutott tehát, mint a Pesti Műegylet minden jegyzőkönyve és dokumentuma, amelyeket ugyancsak a háború pusztított el. Marastoni Jakab hatalmas mennyiségű személyes okmánya és levelezése a családi megnemértés áldozata lett, Borsos József irományai valahol Dél-Amerikában kallódnak, és a sor folytatható, minden kolléga tud hasonló történetről. Szerencsére a veszteség nem szegte kedvét Johanna Kolbénak, aki nem kis nehézségekkel megküzdve nagy szorgalommal készítette el munkáját, hosszas kutatásokat végezve a számára idegen tudományos közegben, és nyilván riasztóan idegen nyelven. Ez még akkor is nagy dolog, ha tudjuk, hogy személyes motivációi voltak, lévén a Kargling-család késői leszármazottja. A múlt század rendkívül fontos kismestereinek feldolgozása kapcsán igen hasznos a családi inspiráció ösztönző ereje, mert ugyan ki vállalkozna arra, hogy hosszú éveket áldozzon egy olyan „méltán elfeledett" festő kutatására, aki nem tartozik a művészettörténet nagyjai közé, s műveinek sora a homályba vész. Pedig ez utóbbiak működésének pontos megismerése nélkül lehetetlen a 19. század szellemi mozgalmait valóságosan felmérni, a megkövesedett előítéleteket, kézről-kézre adott tévedéseket felülvizsgálni, kiküszöbölni a lihegő idealizálást éppúgy, mint a negatív félremagyarázást. Tobias A német eredetű Kárgling-család a pesti polgárság fontos részét kitevő asszimiláns réteghez tartozott. Az atya, mint képzett művész, megélhetést keresve jött Augsburgból, olyan helyről, ahonnan nemigen volt szokás a mi vidékeinkre telepedni. Bár a család gyorsan asszimilálódott, és a leszármazottak már hazájuknak érezték " Johanna Kolbe: Tobias Kärgling und Henriette Kärgling-Pacher. Leben und Werk einer Pester Malerfamilie im Vormärz und Biedermeier. Verlag Ungarisches Institut, München 1992.