Századok – 1994

Közlemények - Sándor Pál: A honi zsidó értelmiségről 1840–1849-ben I/102

Sándor Pál A HONI ZSIDÓ ÉRTELMISÉGRŐL 1840-1849-BEN Amikor 1840. május 13-án befejeződött a magyar országgyűlés Pozsonyban, néhány fontosabb reformjavaslat királyi szentesítése mellett,1

törvényt alkottak az ország zsidó lakosságáról is.2

Ezzel, ha bármily szerény formában is, kétségtelen lépés történt előre a hazai zsidóság középkori jogfosztottságának felszámolására.3 Igaz, hogy néhány reformer, főleg pedig Kossuth szemében a törvény, csupán a „nagy szavak parányi eredménye" volt,4

de az is kétségtelen, hogy a Habsburg Birodalomban és egész Kelet-Európában ez a törvény volt — II. József rendelkezései után — az első komolyabb lépés az emancipáció felé. Sokkal nagyobb reményekre jogosították fel a honi zsidóságot az 1843/44. évi országgyűlés alsótáblájának törvényjavaslatai, amelyek 21 §-ban összegezték azokat a reformokat, melyek által a különböző színárnyalatú reformerek polgárjogot kívántak adni — társadalmi és politikai tekintetben — a honi zsidóságnak.5

A remények azonban nem váltak valóra, mert az uralkodó anélkül oszlatta föl az országgyűlést, hogy a két tábla között 1844. november 8-án nagy nehezen megszületett törvényjavaslatokra egyáltalán válaszolt volna a rendeknek. Ennek ellenére, vagy éppen ezért erősödnek föl a 40-es évektől a magyarországi zsidóság polgárjogot követelő asszimilációs törekvései ekkor már főleg a különböző egyesületi mozgalmak formájában. Ezeket minden esetben művelt, több nyelven beszélő értelmiségiek kezdeményezik és vezetik. Hadd utaljunk a főbb mozzanatokra. Bloch Móricz nyelvész, aki már fiatalon is a zsidó nyelvészettel, mellette a Biblia tanulmányozásával és a hazai zsidóság társadalmi helyzetével foglalkozik, egyik tevéken harcosa az emancipációnak. 1840-ben ,A zsidókról" című röpiratában szót emel népe egyenjogúsításáért és ugyanebben az esztendőben kiadja Mózes öt könyvének magyar fordítását.6 Műve részét képezi a honi zsidóság magyarosításáért folyó asszimilációs törekvéseknek. Erőteljesen síkra száll e mozgalomért Rosenthál Móricz rabbi, budai tanító, majd a pesti kereskedelmi iskola tanára is, aki egyúttal a pesti Pannónia című német szépirodalmi hetilap munkatársa. Ő már 1830-tól szintén terjesztője a magyar nyelvhasználatnak hittestvérei között. 1840-ben adja ki a zsoltárok és a régi zsidó mondások magyar fordítását. Szerzője „A zsidó és a kor-