Századok – 1994
Közlemények - Heckenast Gusztáv: Magyarország nem magyar iparos népessége a 18. században I/91
100 HECKENAST GUSZTÁV nyaiból jöttek, s kitüntetett helyet foglaltak el közöttük a cseh- és morvaországiak. Képviselve voltak a bevándorlók között német birodalmiak is, de úgy tűnik, kisebb arányban, mint az elózó századokban. A magyar iparosság utánpótlási területe leszűkült. Magának a jelenségnek ez a leszűkülés az egyetlen új mozzanata. Sajnos nem beszélhetünk Európához való fölzárkózásról, csak a lemaradás mértékének csökkentéséról. Ennyit tett lehetővé a szakmai színvonalát tekintve igen vegyes külföldi iparos bevándorlás. S ez nem új. így volt már a középkor századaiban is, s így lesz majd a 19. században is. Az iparos népesség folyamatos áramlása nyugatról kelet felé, és a hozzánk érkezők befogadása a termelés volumenének és színvonalának emelése érdekében az egész magyar ipartörténet konstans vonásának látszik. JEGYZETEK 1 Wellmann Imre: Magyarország népességének fejlődése a 18. században, in: Magyarország története 1686-1790, főszerk. Ember Győző, Heckenast Gusztáv, Budapest 1898. 25-80. 2 A magyarországi céhes kézműipar forrásanyagának katasztere, II. k., szerk. Éri István, Nagy Lajos, Nagybákay Péter, Budapest 1976. 3 Dümmerth Dezső: Pest város társadalma 1686-1696, Budapest 1968: 61; Fallenbüchl Zoltán: Pest város népességének származáshelyei a statisztika és kartográfia tükrében (1687-1770), in: Tanulmányok Budapest Múltjából 15/1963. 170-184. 4 Bánkúti Imre: A kuruc függetlenségi háború gazdasági problémái 1703-1711, Budapest 1991. 161; Herbert Hassinger: Johann Joachim Becher, 1635-1682, Wien 1951. 185; Handbuch der europäischen Geschichte, IV, hrsg. Theodor Schieder, Stuttgart 19752. 193. 5 Heckenast Gusztáv: Magyarország ipara 1726-ban, in: Történelmi Szemle 14/1971. 320-329. 6 Konrad Schünemann: Österreichs Bevölkerungspolitik unter Maria Theresia, I. Berlin é.n. (1935). 271. 7 Benda Gyula - Király Ferenc: Iparosok egy kisváros társadalmában, in: VI. Kézművesipartörténeti Szimpózium Veszprém 1988. november 15-16, Veszprém 1989. 32-34. 8 Kerecsényi Edit: Adatok Nagykanizsa benépesítéséhez: a polgárok lajstromába 1745-1825 között bejegyzett személyek foglalkozás és születési hely szerinti összetétele. Uo. 225-229. 9 Heckenast (5. jz.) i. m. 327. 10 Heckenast Gusztáv: A magyarországi vaskohászat története a feudalizmus korában, Budapest 1991.198-199. 11 Uo. 201-202. 12 Uo. 202-203. 13 Vastagh Gábor: Egy korai magyar nagyolvasztó, in: Kohászati Lapok 96/1963. 333. 14 Heckenast (10. jz.) i. m. 203-204. 15 Uo. 247. 16 Endrei Walter: Magyarországi textilmanufakturák a 18. században, Budapest 1969. 130-133. 17 Magyar Országos Levéltár, Budapest (a továbbiakban: MOL), С. 43. Acta secundum referentes, 1782. Bacsák, No. 37. 1783, Bacsák, No. 18. 18 Nagy István: A manufaktúraipar kialakulása Pest-Budán, in: Tanulmányok Budapest Múltjából 14/1961. 299-305. 19 Heckenast Gusztáv: A kislődi vashámor, in: A Dunántúl településtörténete H/l, 1767-1848, PAB VEAB Értesítő 1977: 291-295. Az idézetek: Státny ústrednf bansky archív, Banská Stiavnica, HKG. Berichte. 1774. május 30., illetve 1771. november 18. 20 Österreichisches Staatsarchiv, Wien, Hofkammerarchiv, Rote, Nr. 3094. 21 Uo. Rote Nr. 3095, Fol. 265 sk. 22 Uo. Rote Nr. 3097, Fol. 442. 23 Uo. Rote Nr. 3091, Fol. 1289. 24 Uo. Rote Nr. 3096, passim.
