Századok – 1993
Közlemények - Barta Róbert: A brit Konzervatyv Párt az 1920-as években V–VI/706
A BRIT KONZERVATÍV PÁRT AZ 1920-AS ÉVEKBEN 727 Végül néhány ponton megkísérlem összevetni a brit Konzervatív Párt és a magyar Egységes Párt 1920-as évekbeli néhány jellemzőjét, előrebocsátva azt, hogy a korszakkal foglalkozó összehasonlító párttörténeti munkák nemcsak a hazai, de a nemzetközi történetírásnak is nagy hiányosságai.7 8 Párhuzamok és különbségek. Néhány összevetés a brit Konzervatív Párt és a magyar Egységes Párt között az 1920-as években A két világháború közötti időszak első évtizedének brit és magyar belpolitikája számos eltérést és néhány hasonlóságot mutat. Az eltérések elsősorban a két ország eltérő történelmi fejlődése miatt, a gazdasági feltételek, az intézményrendszer, a nemzetközi politikában betöltött szerep és a politikai kultúra terén jelentkeztek. Mégis van néhány hasonlóság, ami abból is adódik, hogy Bethlen és rendszere mindig is példaképként tekintett a brit politikára, a brit politikai gyakorlatra. A Bethlen-rendszer létét, nemzetközi elismertségét, stabilitását nagymértékben Nagy-Britanniának köszönhette.7 9 A kapcsolatok természetesen főleg a hivatalos külpolitika szintjén működtek, bár a közös konzervatív értékrend kiváló személyes kontaktusokat is kialakított a két ország prominens politikusai között. Az 1920-as években, a kormánypártok szintjén, brit-magyar kapcsolatoknak nincs nyoma, a brit Konzervatív Párt levéltára erre nézve nem tartalmaz anyagokat. A magyar pártvezér-miniszterelnök pártját mint miniszterelnök képviselte angliai tárgyalásai során. A szoros kapcsolat azonban egyetlen kiragadott példával is kimutatható. Az 1924-es, biztatóan induló, szovjet-magyar diplomáciai közeledés részben azért szakadt meg, mert a brit Munkáspártot 1924-ben a Konzervatív Párt váltotta fel, amely ekkor nagyon éles szovjetellenes politikát folytatott, s ez erőteljesen hatott a Bethlen-féle politikára is. De megemlíthetjük az 1925-ös frankhamisítási botrányt is, amikor a Bethlen-kormányt a bukástól nagyrészt a brit kormány hathatós támogatása mentette meg. Ezek a kapcsolatok a hivatalos és sokszor a nemhivatalos külpolitika szintjén jelentkeztek, de a két kormánypárt közötti eszmei, ideológiai hasonlóság — konzervativizmus — és néhány szerkezeti azonosság — a pártvezér szerepe, a politizálás gyakorlata — valamint az a tény, hogy Bethlen és a kormánypárti politikusok belpolitikai megnyilatkozásaikban folyamatosan a brit parlamentarizmusra és kormánypárti gyakorlatra hivatkoztak, önmagában is indokolja a kérdés felvetését. Az öszszevetés tekintetében három kérdést kívánok a középpontba állítani: a két párt szervezeti struktúráját és politikai szerepét az 1920-as években, társadalmi összetételük néhány vonását, és végül megpróbálom ez utóbbit az arisztokrácia esetében konkrétabban is megvizsgálni. A brit Konzervatív Párt belső struktúráját, intézményrendszerét — mint láthattuk — a 19. század második felében már nagyrészt kiépítette. A CCO létrejötte, a párt regionális szervezetei, a NUCCA mind-mind azt jelentették, hogy a párt stabil intézményrendszerrel rendelkező országos szervezet, állandó hivatalnokokkal, jól szervezett hálózattal. Ezek a stabil, „jól bejáratott" szervezeti elemek biztosították a Konzervatív Párt számára az állandó jelenlétet az országos politikában és a sorozatos választási győzelmeket is. A Konzervatív Párt vezérének döntéseit többnyire feltétel
