Századok – 1993

Dokumentumok - Stark Tamás: Út a békeszerződéshez V–VI/781

DOKUMENTUMOK 843 A harmadik és kétségtelenül legjobban megalapozott demokratikus kísérlet jelenleg van folyamatban. Ugyanakkor, amikor a békerendezés megszabja azokat a határokat, amelyekben a magyarság a maga nemzeti életét kell élje, ezzel párhuzamosan folyik az ország belső demokratikus átalakulása. Ez a külső és belső folyamat azonban szorosan összefügg egymással. A magyar kormány azt reméli, hogy az ország belső átalakulása megnyerni alkalmas a világ demokratikus országainak a rokonszenvét, tehát bízik abban, hogy a békekonferencián résztvevő hatalmak a külső keretek megszabásánál tekintettel lesznek azokra a létfeltételekre, amelyek a fiatal magyar demokráciát életképessé és fejlődésképessé tehetik. Ez a magyar demokrácia immár számos tanújelét adta élni akarásának és belső életképességének. Már a felszabadulás pillanatában elsöpörte azt a hybrid államformát, mely 25 éven át a király nélküli királyság fikcióját tartotta fenn egy félfeudális államberendezkedés alátámasztására. Átalakította egész társadalmi és gazdasági berendezését azzal, hogy végrehajtotta az európai országok egyik legradikálisabb földreformját, és oly államosítási programot tűzött maga elé, mely a kulcsiparokat a köz szolgálatába állítani hivatott. Kérlelhetetlen igazságszolgáltatása felelősségre vonta a letűnt rezsim minden olyan háborús bűnösét, aki kezébe került. A harmadik magyar köztársaság tevékenysége azonban nem merül ki a bűnös múlt felszámolásával. Alig söpört végig a háború az ország területén, a romok között megindult az újjáépítés nagy műve. Pár hét vagy hónap munkája újból megindította az ország vérkeringését, a visszavonuló náci hordák pusztításai és rablásai által megbénított közlekedési hálózatot. Budapest lakossága két keze munkájával néhány hét alatt takarította el a romokat s ma városszerte folyik az építő munka. A magyar átállás miatt feldühödött németek vandalizmusának áldozatul esett Budapest hat Duna-hídja. Ma már egy új állandó híd köti össze a két partot és hetek kérdése a második híd újjáépítésének befejezése. A magyar nép tehát egy év alatt, a háború hullámainak elvonulása óta megmutatta azt, hogy élni akar és élni tud. Élni akar és tud akkor is, ha a háború pusztításai közepette csak puszta létét tudta megmenteni és azzal kell új életet kezdenie. A magyar kormánynak meggyőződése, hogy ez a nép megérdemli a világtól a tisztességes békefeltételeket. Ez a nép tisztában van nemzetközi politikai helyzetével, azzal, hogy a múlt bűnös vezetői által a háborúba sodortatván és azt elvesztvén, a békekonferencián nem léphet fel túlzott igényekkel. Ez azonban a magyar kormány felfogása szerint nem jelentheti azt, hogy ne terjeszthessen a békekonferencia elé olyan legelemibb emberi jogokra és ideálokra alapozott javaslatokat, amely jogok érvényesüléséért a zövetségesek a háborút végigküzdötték és amely ideáloknak a háború után való megvalósítását ünnepélyesen megfogadták. A mai demokratikus magyar kormány és vele együtt a nemzet közvéleménye levonták a múlt elhibázott politikájának a tanulságait és egyszer s mindenkorra feladták a két háború között táplált revíziós ábrándokat. Gyökeresen szakítottak a történelmi jogokra való hivatkozás, az ország területi integritása, történelmi határai között való visszaállításának politikájával. Viszont az egész magyar nép egyetért ab-