Századok – 1993

Dokumentumok - Stark Tamás: Út a békeszerződéshez V–VI/781

DOKUMENTUMOK 837 amelyek 3500 millióig mennek, mi azonban az optimista realitást 3000 millió körül látjuk. Nemzetközi tapasztalatok mutatják azt, hogy a nemzeti jövedelemnek milyen hányada vehető igénybe közteherviselés céljaira. Magától értődőleg mennél nagyobb a nemzeti jövedelem, annál nagyobb percentuálisan is az igénybevehető hányad, amelyet az alapvető szempont a nemzeti jövedelem bizonyos — nem százalékban, hanem abszolút számban kifejezett — részének a lakosság magánszükségleteinek céljára való rendelkezésre hagyása megkíván. Stabilizációs költségvetésünk, amely egyfelől a jóvátételi terheket az 1946-47. évre csak 210 millió pengőben veszi fel, másfelől adósságszolgáltatásra — bízva az Egyesült Nemzetek megértésében — mit sem kontemplál, 25-29%-ot kíván mégis elvenni, ami azt jelenti, hogy ez a stabilizáció éppen azért, hogy nemzetközi kötelezettségeink preferált részének legalább részben eleget tudjunk tenni, nemcsak a valutát, hanem nyomorunkat is stabilizálja. Azt, hogy ez a nemzeti jövedelem miért oly alacsony, bőségesen indokolja a termelő és közlekedési berendezésekben bekövetkezett hatalmas pusztulás, az állatállomány 2/3 részének elvesztése, az ipari kapacitásnak a békeállapot alá 46%-kal való süllyedése, a teherkocsi-állomány 84%-os, a mozdonyállomány 81%-os csökkenése, a munkaerők egy részének elvesztése, a munkateljesítménynek nagyrészt az ellátási viszonyok következtében való csökkenése és a nyersanyagellátásnak a nemzetközi kapcsolatok hiányossága folytán bekövetkezett nehézségei. Magyarország a trianoni békeszerződés óta nagy áron megszerzett önállóságának egész ideje alatt szegény ország volt, ahol a külföldi adósságszolgálat mindig csak új adósságokból volt lehetséges. Olyan országban, ahol a nemzeti jövedelemből elérhető évi megtakarítás mindig alatta maradt a 10%-nak és optimálisan is csak 7,4%-ot ért el, ez több mint érthető. A kép helyes megvilágításához hozzátartozik még az is, hogy 1931-ben jóval kedvezőbb nemzeti jövedelem mellett is transfermoratóriumot kellett bevezetnünk és hogy azóta adósságszolgálatunk csak 1938 és 1940 között funkcionált rendszeresen, de ez is csak azért, mert a belföldi fogyasztási színvonal rovására valutaszerző célzatú exportunkat rendkívüli állami támogatásban részesítettük. Ilyen előzmények után ez irányú kéréseink lényege adottnak tekinthető: Kémünk kell meghallgatásunk után és részvételünkkel a külföldi államokkal és állampolgárokkal szemben fennálló restitúciós kötelezettségünk megszabását és felfüggesztését, régebbi adósságaink kamat- és tőkeszolgálata tekintetében megfelelő többéves moratóriumot, majd ennek végeztével a gazdasági fejlődés eredményére alapított, de az ország gazdasági kapacitásával mindenkor arányban álló progressziót és végül mindezek érdekében megfelelően dimenzionált hosszúlejáratú áruhitelt, amely a termelési kapacitás kifejlesztését és ugyanekkor a nemzeti jövedelem emelkedését volna hivatva szolgálni. 3. Nyugatra hurcolt javak A német katonai és polgári hatóságok, valamint a német segítséggel hatalomra került nyilas kormány rendelkezései folytán 1944 őszétől kezdve a német hadsereg Magyarországról való kivonulásáig a magyar nemzeti vagyon megmozdítható részé-