Századok – 1993

Dokumentumok - Stark Tamás: Út a békeszerződéshez V–VI/781

832 DOKUMENTUMOK 832 goszláviát kivéve, minden dunai állam többé vagy kevésbé bűnös az európai béke megbontásában és a fasizmus kiszolgálásában. Ilyen körülmények között Magyarország úgy véli, hogy igen szerényre szabott és létének elengedhetetlen feltételeit jelentő kívánságokat ő is nyilváníthat. A magyar kormány véleménye szerint a Duna-medence békéjének megteremtésénél a gazdasági tényeket és szükségszerűségeket messzemenően figyelembe kell venni. Ez az emlékirat e szempontból tárgyalja Délkelet-Európa békeproblémáját és a következőkben foglalja össze a magyar kormány gazdasági békeprogramját: 1. Területi kérdések Minden gazdaságpolitikai és megélhetési kényszerűségtől függetlenül, éppen a háborús jóvátétel szándékának szellemétől áthatva, a magyar kormány ünnepélyesen megismétli, hogy Jugoszláviával szemben tartózkodik mindenféle területi igény felvetésétől. Bizton reméli, hogy Jugoszláviának az a baráti készsége, amelyet a magyar demokrácia iránt ismételten tanúsított, akkor is érvényesülni fog, amikor a Dunamedence népei a szövetséges hatalmak baráti tanácsai alapján egymással szorosabb gazdasági együttműködésre fognak lépni. Csehszlovákia irányában a magyar kormány jegyzékeiben már megtette javaslatait. Most a gazdasági szempontok kifejtése előtt rámutat arra, hogy Csehszlovákiának az az álláspontja, hogy Csehszlovákia a csehek és szlovákok nemzeti állama legyen, összeegyeztethetetlen a csehszlovák kormány ama másik álláspontjával, amely szerint Csehszlovákia 1938-as határai változatlanul fenntartandók. A gazdasági meggondolások a Szepes-Gömöri érchegység vidékére utalnak. A Rozsnyó mentén termelt vas és antimon és a Jolsva körüli magnezit Magyarország nyersanyag-ellátásának, a Vág-völgye alsó szakaszának vízi erői a magyar alumíniumtermelésnek nélkülözhetetlen feltételei. A Nagy Duna esési viszonyait Pozsony és Gönyü között a Csallóközi szakaszon a Duna balparti okszerű kihasználásával úgy tudnánk értékesíteni, hogy ezáltal egy kb. 325 000 lóerős erőművet létesítenénk. Ezzel az olcsó árammal módunkban lehetne a közelben levő alumíniumércek gazdaságos kihasználása is. Gazdasági létünknek ezeket a problémáit a békekonferencia bölcsessége elé bocsátjuk. Románia viszonylatában a magyar kormánynak az a már előterjesztett és a külügyminiszterek értekezlete által sajnálatosan nem honorált kérése, amely kb. 22 000 négyzet km jelenleg Romániához tartozó korábbi magyar terület visszanyerését tűzi ki célul, nemcsak azon a nemzetiségi elven alapul, hogy a magyar nemzeti kisebbség háborítatlan létét Romániában az biztosítja legjobban, ha ugyanannyi román kerül magyar impérium alá, mint amennyi magyar román impérium alatt marad. E 22 000 négyzet km körül az előbb írt politikai szempontok szinte hajszálnyira egyeznek a gazdasági szempontokkal. A kérdéses terület ugyanis gazdasági-földrajzi adottságánál fogva sokkal inkább tartozik Magyarországhoz, mint Romániához. E területrész és a jelenlegi magyar terület között természetes határvonal nincsen. A jelenlegi határ sűrűn lakott területeken halad keresztül, nagyvárosok közelében, ami-