Századok – 1993
Dokumentumok - Stark Tamás: Út a békeszerződéshez V–VI/781
DOKUMENTUMOK 829 érvényesítése látszik a legkedvezőbb eljárásnak a tartós béke és az ellentétek elsimításának biztosítására. Megállapította az albizottság azt is, hogy a kellő időben megfogalmazott elvi állásfoglalás konkrét következményeinek kifejtésére viszonylag későn, csak április végén került sor, mert a pártok között előbb megegyezést létrehozni nem sikerült." Gyöngyösi János külügyminiszter kéri ennek a legutolsó mondatnak az elhagyását. Az albizottság a mondat törléséhez hozzájárul. Elnök (folytatja): „Az albizottság, miután meghallgatta a külügyminiszter úr rendelkezésére álló információkat, a párizsi értekezlet magyar vonatkozású határozataival kapcsolatosan, szükségesnek tartotta, hogy a békekonferencián résztvevő 21 állam kormánya jegyzékek útján közvetlenül tájékoztatást nyerjen a magyar álláspontról. Az erre vonatkozó jegyzéket a külügyminisztérium tervezete alapján az albizottság letárgyalta, átdolgozta. Az átdolgozás során úgy határozott, hogy a jelenlegi helyzetben a csehszlovák kormány kitelepítési javaslatának következtében felveti a területi kérdést, anélkül, hogy a kisebbségvédelem kérdésében eddig elfoglalt álláspontján változtatna. Áttanulmányozta az albizottság a magyar kormány gazdasági békejavaslatát is és azt átdolgozva magáévá tette. Az albizottság további munkája során meg kívánja vizsgálni a külügyminisztérium által a magyar békecélok ismertetése céljából kifejtett külföldi propaganda-tevékenységét. Balla Antal tájékoztatásügyi miniszter részletes jelentést adott a külföldi propagandáról. Hátra van még a kisebbségvédelemmel kapcsolatban elküldött jegyzék, továbbá a csehszlovák és a román fehér könyv áttanulmányozása. A békeelőkészítő albizottság megállapítja, hogy a külügyminisztérium a magyar békecélok ismertetését és meghatározását célzó munkáját a nagyhatalmakhoz intézett jegyzékek formájában közvetlenül a potsdami békekonferencia után megkezdte. Az ebben a tárgyban előterjesztett jegyzékekben a magyar békecélokat helyesen, a politikai adottságok által megszabott keretek között a magyar érdekeknek megfelelően képviselte. A békeelőkészítő albizottság kéri a külügyi bizottságot, hogy az albizottság jelentését tudomásul venni méltóztassék." Kovács Imre szól hozzá a jelentéshez. Megemlíti, hogy 1945 augusztusában pártközi értekezleten, majd levélben kérte egy békeelőkészítő bizottság összeállítását. Sajnálatosnak tartja, hogy ez a javaslata csak ez év májusában került megvalósításra. Indítványozza a jelentés utolsó előtti bekezdésének elhagyását, amelyhez az albizottság hozzájárul. Az albizottság a jelentést az elfogadott két módosítással tudomásul veszi és megbízza az elnököt annak a külügyi bizottságban való előadásával. Elnök megkérdezi a külügyminisztert, mik a kormány elé terjesztendő javaslatai a békedelegáció összeállításával kapcsolatban. Gyöngyösi János külügyminiszter jelenti, hogy a békedelegációt személyesen kívánja vezetni, bár esetleg szó lehet arról, hogy ez a feladat a miniszterelnökre hárul.3 2 Valószínűbb azonban, hogy a külügyminiszter fog a békedelegáció élén állni s abban helyet fog kapni a külügyminiszter állandó helyettese Bolgár követ, a négy pártnak egy-egy küldöttje, Kertész követ mint politikai fődelegátus, Faragó László
