Századok – 1993

Dokumentumok - Stark Tamás: Út a békeszerződéshez V–VI/781

826 DOKUMENTUMOK 826 Elnök javaslatára az utolsó bekezdés első sora így hangzik: „Már pedig ez következnék be, ha a békekonferencia..." Következik a nyolcadik oldal. Révai József indítványára az első bekezdés második mondata elmarad. Elnöknek Révai József módosításával kiegészített indítványa alapján a harmadik bekezdést az albizottság a következőképpen szövegezi: „Csehszlovákia jogot formál arra, hogy a területén élő magyarság sorsát min­den nemzetközi megkötöttségtől mentesen önkényesen intézze, ami által az ott élő magyarság túlfűtött, sovén indulatoktól megmérgezett környezetben a teljes kiszol­gáltatottság állapotába került. A magyar kisebbséget a csehszlovák kormány nem akarja megtűrni az ország határai között s be sem várva a békekonferencia döntését, a szlovákiai magyarság százezreinek jogtalanná és földönfutóvá tételével, valamint kiüldözésével akar fait accomplit teremteni. Az egyoldalú erőszakos rendszabályok megszüntetését akarta a magyar kormány elérni a magyar-csehszlovák népességcse­re-egyezmény megkötésével, de az egyezmény után és az egyezménnyel teljesen ellentétben is egyre szaporodnak azok a kormány- és hatósági intézkedések, amelyek igyekeznek a magyar kisebbség helyzetét olyan mértékben tűrhetetlenné tenni, hogy az önként vegye kezébe a vándorbotot." Következik a kilencedik oldal. Saláta Kálmán az első bekezdéssel kapcsolatban javasolja, hogy a tervezetbe be lehetne venni a Magyarországról önként kitelepülni szándékozó szlovákok számát. Czár József jelenti az albizottságnak, hogy az egyezmény ratifikálása után meg­állapodás történt a két kormány között, hogy a lakosságcsere lebonyolításának befe­jezéséig nem hozhatók nyilvánosságra a lakosságcserére vonatkozó számadatok. Saláta Kálmán kifejezi, hogy ezt a közlést nagyon meglepőnek tartja. Újváry Dezső két stiláris módosítást javasol, az első bekezdés első sorában a „magyar-cseh" kifejezés helyébe a „magyar-csehszlovák" kifejezés felvételét, vala­mint az utolsó bekezdésnek a második mondattól kezdődően két külön bekezdéssé való szétválasztását. Az albizottság a javaslatot elfogadja. Következik a tizedik oldal. Elnök felhívja a figyelmet az első bekezdés szövegezésére. Vigyáznunk kell, nehogy mi magunk mondjuk, hogy ez a kérdés még határrendezéssel sem oldható meg. Révai József az elnök kívánságának megfelelően indítványozza, hogy a bekezdés utolsó két sora maradjon el. Az albizottság az indítványt elfogadja. Kovács Imre javaslatára az albizottság a második bekezdés első mondatát a következőképpen szövegezi: ,A magyar kormányt megismételt csehszlovák kormánynyilatkozatok azonban arról győzték meg, hogy e tekintetben alig lehet megértésre számítani..." Révai József a második bekezdéssel kapcsolatban kifejti, hogy nem szabad arra hivatkoznunk, mintha a szlovákiai magyarlakta területre nézve a mi erkölcsi alapunk ugyanáz volna, mint a Szovjetuniónak Kárpát-Ukrajnára. Lehet, hogy ezzel a hivat­kozással nagyon rosszul járnánk. Lehet, hogy a csehek éppen arra hivatkoznának, hogy hiszen ők már eddig is tettek engedményeket. Ugyanígy járnánk, ha Románia

Next

/
Oldalképek
Tartalom