Századok – 1993
Dokumentumok - Stark Tamás: Út a békeszerződéshez V–VI/781
DOKUMENTUMOK 823 Újváry Dezső bejelenti, hogy az átfogalmazással a külügyminisztérium péntek délelőttre kész lesz és péntek délután a bizottság tagjai az átdolgozott jegyzéket lakásukon kézhez fogják kapni. Elnök javasolja, hogy az albizottság az átdolgozott jegyzék tárgyalása céljából legközelebbi ülését 22-én, szombaton délelőtt 9 órakor tartsa. Az albizottság az indítványt elfogadja. Több tárgy nem lévén elnök az ülést bezárja. (Az ülés végződik de. 12 óra 10 perckor.) A Nemzetgyűlés külügyi bizottsága által kiküldött békeelőkészítő albizottság 6. ülése 1946. évi június hó 24-én. Jelen vannak: Balla Antal tájékoztatásügyi miniszter, a külügyminiszter helyettese, Bereczky Albert elnök, Bölöni György, Buchinger Manó, Kovács Imre, Nagy Imre, Révai József, Saláta Kálmán és Sulyok Dezső bizottsági tagok, Kárász Artúr, Újváry Dezső és Czár József miniszteri megbízottak. (Az ülés kezdődik du. 3 óra 20 perckor.) Elnök az ülést megnyitja. Megállapítja, hogy a politikai béketervezet átdolgozása megtörtént és az albizottság tagjai azt kézhez kapták. Kérdésére az albizottság a tervezetet általánosságban egyhangúlag elfogadja. Következik a részletes tárgyalás. Kovács Imre javaslatára az albizottság az első oldal első bekezdését a következőképpen szövegezi meg: „A magyar kormány szükségesnek tartja, hogy a békekonferencián résztvevő államok kormányai előtt feltárja Magyarországnak a békerendezéssel kapcsolatos problémáit." Nagy Imre indítványára az albizottság a második bekezdés harmadik mondatát a következő szövegezésben fogadja el: „A békekonferenciának az a hivatása, hogy olyan békét teremtsen, amely általános megnyugvást hozhat." A következő mondat elején „a megnyugvás viszont előfeltétele" szavak helyébe az „ez az előfeltétel" kifejezés felvételét javasolja, melyet az albizottság elfogad. Kovács Imre javaslatára a negyedik bekezdés a „demokratikus berendezésére" szavakkal végződik. Indítványára az albizottság az első oldal utolsó bekezdését a következőképpen szövegezi: „Közismert, hogy 1848-49-ben a magyarság volt a haladás képviselője a Duna völgyében, szabadságharcát, valamint a Kossuth által kikiáltott első magyar köztársaságot az osztrák császár és az orosz cár a szomszéd népek segítségével verték le." Következik a tervezet második oldala. Bölöni György javaslatára az első bekezdés második mondatát az albizottság a következő szövegezésben fogadja el:
