Századok – 1993

Dokumentumok - Stark Tamás: Út a békeszerződéshez V–VI/781

DOKUMENTUMOK 821 háború alatti szerepéről. Ilyen szövegezésű jegyzéket akár Horthy diplomatái is megszövegezhettek volna. Ki kellene utaznia valakinek külföldre, aki felhívná a figyelmet a magyar munkásság szerepére. Kéthly Anna: Ezt csináltam én másfél hónapig Londonban. Bölöni György: Kérdezi, miért nincs még kijelölve a békedelegáció vezetője? Annak is itt kellene lennie ezeken a tárgyalásokon és már fel kellene készülnie a párizsi konferenciára. Bolgár Elek: Mint már az előadó is hangsúlyozta, ez a tervezet nem a békekonferenciához megy, hanem a konferencia résztvevői számára készült tájékoztató. Nemcsak a bizottság akarata előtti deferálásból, hanem mélységes meggyőződésből is készséggel tesz eleget azoknak a kívánságoknak a külügyminisztérium, amikor ezt a tervezetet sürgősen át fogja dolgozni. A sorrendkérdés a bizottság kívánságainak megfelelően kerül átdolgozásra s a magunk erényeit és a mások bűnösségét sem fogjuk túlzottan és bántóan kihangsúlyozni. Főleg arra fogunk szorítkozni, amit a magyarság a háború vége óta csinált. Hálás az albizottságnak az észrevételekért és ígéri, hogy azok feltétlenül figyelembe fognak vetetni. Saláta Kálmán helyesli a Kéthly által felvetett szempontot. Fontosnak tartja, hogy úgy az országon belül, mint külföldön tudomást szerezzenek az ipari munkásság ellenálló szerepéről. Nem szabad azonban elfelejteni, hogy volt magyar katonai ellenállás is, bár ennek jelentősége valóban csekély volt. Kéri, hogy amennyiben még lehetséges, a gazdasági javaslat mellékleteibe az illetékes miniszterek dolgoztassák bele az ipari szabotázsra vonatkozó fontosabb adatokat. A demokrácia által elért eredményeken kívül erre az ipari vonalon kifejtett háborús ellenállásra is hivatkozni kell ebben a jegyzékben is. Elnök: Bele kell dolgozni a tervezetbe a demokrácia eredményeit, az ipari és a katonai ellenállási mozgalom érdemeit, semmi esetre sem feledkezve meg a partizánmozgalom terén kifejtett fegyveres ellenállásról. Úgy tudja, hogy a külügyminiszternek az ide vonatkozó adatok rendelkezésére állanak. Természetes, hogy ezeknek a pozitív momentumoknak kidolgozásánál is kellő mértéktartásnak és arányérzéknek kell érvényesülniük. Kovács Imre: A tervezet részleteihez van még néhány észrevétele. Ha ez a tervezet nem a békekonferencia elé megy, hanem csak informatív jellegű, akkor e célhoz viszonyítva egészen rossz. Általában nagyon rossz a szerkezete. A bevezetésben történik utalás arra, hogy a magyar népet meg kell különböztetni az előző rezsimektől. Itt kellene hivatkozni arra, amire csak a végén történik hivatkozás: a magyar demokrácia 1848-as és 1918-as elődeire. Jó volna mellékletet adni a tervezethez arra nézve is, hogy a trianoni békeszerződésben Magyarország magyar etnikumú lakosságának 26%-át elcsatolták. Általában az etnikai térképmellékletre szükség volna. így fel lehetne hívni a figyelmet a határmentén élő magyar tömbökre. Jó volna hasonló térképpel hivatkozni a közlekedési, ipari és nyersanyag-ellátási nehézségekre is. A területi igények terén, ahol a csehek történeti jogokra hivatkozással akarnak nemzeti államot, ezzel — kellő óvatossággal — a népi elvet kell szembe szegezni, persze úgy, hogy ezzel senkit ne bántsunk meg, különösen ne Jugoszláviát. Kéri a kisebbségi rendezés intézmények biztosításának a békeszerződésbe való beledolgo-