Századok – 1993
Dokumentumok - Stark Tamás: Út a békeszerződéshez V–VI/781
818 DOKUMENTUMOK 818 akik nem ismerik viszonyainkat. A külföld ugyanis nem ismeri a magyar helyzetet, az itt járt angol képviselőkkel való találkozáskor személyesen meggyőződött erről.2 8 Csehszlovákia és Románia egy sorba állítását illetően a sorrend kérdéséről van szó, a területi kérdés és a kisebbségi jogok között. A másik sorrendi kérdés, vajon egy sorba állítsuk-e ezt a két országot. Azt hiszi, a két kérdést külön-külön kell megvizsgálni. A jogalap nem egészen ugyanaz, ami magából a tervezetből is kicsendül. Helyes, ha Romániával szemben az eddigiek alapján érvelünk, Csehszlovákiával szemben pedig a csehszlovák nemzeti államra vonatkozó csehszlovák igénynek az 1938-as csehszlovák államterülettel való összeegyeztethetetlenség érvével. Ki kell dolgozni azt az érvet, amit a gazdasági jegyzékben már felhoztunk. Sulyok Dezső Saláta szavaiba kapcsolódva kijelenti, hogy ő sem akarta a szomszéd népek felelősségére felépíteni követeléseinket. Ha egyéb nyomós érvünk nem lenne, magában ezzel igazán nem állhatnánk elő. A többi után azonban szerinte helyénvaló ennek a megemlítése is. Révai újabb bejelentésével kapcsolatban úgy látja, hogy egyik kezével visszaveszi azt, amit a másikkal előbb adott. Mindenesetre világos, hogy el kell dönteni, elismeijük-e területi igényeink hangoztatását csehszlovák viszonylatban is. Kérdés az is, megmaradjunk-e az eddigi vagylagos állásponton, vagy csehszlovák vonatkozásban is a területi kérdést helyezzük az első vonalba. Jó volna ebben végleg megállapodni és a jegyzékben ezt érthetően hangsúlyozni. Azt, hogy Románia és Csehszlovákia felé támasztott igényeinket milyen sorrend illeti, ő is azt véli, hogy disztingválnunk kell a kettő között, mert számolni kell azzal, hogy Románia háborúvesztes állam, míg Csehszlovákia a szövetségesek megítélése szerint győztes országnak számít. Fokozatbeli megkülönböztetésre tehát valóban szükség van. Azonban kívánságainkat mindkét ponton határc íottan kell kifejeznünk és nemcsak arra kell bazíroznunk, hogy hátha meg fogják é teni egy óvatos mondatunkat. Saláta Kálmán ismétli, hogy a szomszédok háborús felelősségének kérdését másutt kell felhasználnunk, nem ebben a jegyzékben. Arra a szóbeli tárgyalások folyamán és a propaganda vonalán kell hogy sor kerüljön. Kéri a külügyminisztert, ismertesse adandó alkalommal az albizottság előtt, milyen külföldi propagandát.fejtett ki a magyar nép háborús felelősségének csökkentése céljából. Ujváry Dezső: A jegyzék nem a békekonferenciához van intézve, hanem a békekonferencián résztvevő államokhoz, vagyis a 21 nemzet képviselőihez. Ebből következik a jegyzéknek részben tájékoztató jellegű tartalma és bizonyos fokig propaganda-íze. Részben olyanok fogják áttanulmányozni, akik talán sohasem foglalkoztak magyar kérdésekkel. A célhoz mérten a jegyzéket rövidre kellett szabni. A szomszéd népek háborús felelősségének megemlítése nem a vádaskodás célját szolgálta. A jegyzékben megokoltuk, hogy a magyar nép akarata ellenére sodródtunk a háborúba. Ezzel kapcsolatban szükséges volt megemlíteni azt is, hogy nemcsak mi, hanem majdnem valamennyi szomszédos nép is ugyanezen okokból a németek oldalán harcolt.
