Századok – 1993
Dokumentumok - Stark Tamás: Út a békeszerződéshez V–VI/781
DOKUMENTUMOK 797 Bejelenti, hogy a múlt ülésben az albizottság határozatot hozott egy demonstráló jellegű plenáris ülés összehívására nézve, amelyre azonban nem kerülhetett sor a kormányküldöttségnek Washingtonba történt elutazása következtében. Javasolja, hogy a bizottság vegye tudomásul, hogy erre az ülésre csak a magyar minisztereknek hazatérése után fog sor kerülni. Az albizottság az elnök bejelentését tudomásul veszi. Kárász Artúr gazdasági fődelegátus ismerteti a nagyhatalmakhoz, illetve a békeértekezlethez intézendő jegyzék tervezetét, melynek összeállítására a kormánytól kapott megbízatást. A gazdasági békecélok alapelveit tartalmazó bevezető részt követő I. fejezet a területi kérdésekkel foglalkozik a gazdasági szempontok előtérbe helyezésével. Ezért foglalja magában kelet felé a Nagybányára és környékére, valamint a sóbányákra vonatkozó magyar kívánságokat, észak felé pedig szintén elsősorban a bányavidéknek és nem a Csallóköznek visszacsatolására vonatkozó kérelmet.1 5 Az kötelességszerű rámutatás a magyar gazdasági élet alapvető szükségleteire. A II. fejezet Magyarország külföldi kötelezettségeivel kapcsolatos. A külügyminiszter kívánságára itt nem az eredeti szöveg, hanem változtatott szöveg került az albizottság elé. Kötelezettségeink három csoportba oszthatók: a háború előtti kötelezettségek, a háborús jóvátételi terhek és végül a szövetséges országok állampolgárainak okozott károk megtérítésének kategóriáira. Becslés szerint az utóbbi meg fogja közelíteni a jóvátételi tartozások összegét. Kötelezettségeink közé tartozik még a megszálló hadsereg ellátása is. A tervezet alapszempontjai: junktimot létesíteni fizetőképességünk és a teljesítendő kötelezettségek között. A III. fejezet a nyugatra vitt javak kérdését tárgyalja. Ennek elintézése nélkül a stabilizáció nem képzelhető el. A IV. fejezet a külföldön levő magyar arany és a külföldi kölcsön problémáit tartalmazza. Az V. fejezet a dunai államokkal való legmesszebbmenő gazdasági együttműködésre irányuló képességeinknek ad kifejezést. A VI. fejezet a Magyarországon levő német javak fogalmának értelmezésére hívja fel a figyelmet. Abból a szempontból, hogy az orosz követelések tekintetében mi tekinthető német vagyonnak, kívánja tisztázni ezt a kérdést. A VII. fejezet a Németországgal szemben fennálló követeléseinket veti fel. Kiterjed nemcsak a háború alatt keletkezett német adósságokra, hanem a német hadsereg által okozott háborús rombolásokra is. Bejelenti végül, hogy a tervezet az egyes szakminiszterek munkáját foglalja össze. Elnök az általános vitát megnyitja. Révai József : A szombati napon kiosztott tervezethez csatolt kísérő-jegyzékből úgy látja, hogy az egész tervezet a magyar kormány munkája volna. Kérdezi, vajon igaz-e? Kárász Artúr: Ez tervezet, amely most itt vár megvitatásra és csak azután fog a minisztertanács elé kerülni. Révai József: Az albizottság feladata a május 31-i ülés határozata értelmében a felülbírálás. Az albizottság csak végleges tervezethez szólhat és járulhat hozzá, tehát csak azzal foglalkozhatik. Információja szerint a külügyminiszter tud ugyan erről a
