Századok – 1993
Dokumentumok - Stark Tamás: Út a békeszerződéshez V–VI/781
DOKUMENTUMOK 785 összeget 300 mülió dollárban állapították meg, és a nyugati hatalmak is kaptak némi kártérítést a Magyarországon elpusztult érdekeltségeikért. A magyar békeprogram gerincét alkotó, a kisebbségvédelemról és nemzeti önrendelkezésről, valamint a szomszédokkal való közvetlen gazdasági együttműködésről szóló elképzelések kimaradtak a békeszerződésből. * A Nemzetgyűlés külügyi bizottsága által kiküldött békeelőkészítő albizottság* 1. ülése 1946. évi május hó 31-én. Jelen vannak: Gyöngyösi János külügyminiszter, Bereczky Albert elnök, Bölöni György, Buchinger Manó, Darvas József, Révai József, Saláta Kálmán és Sulyok Dezső bizottsági tagok, továbbá Sebestyén Pál, Bolgár Elek, Újváry Dezső, Kárász Artúr és Faragó László miniszteri megbízottak.1 Az ülés kezdődik 9 óra 25 perckor. Bereczky Albert a külügyi bizottság elnöke az ülést megnyitja és bejelenti, hogy az albizottság első teendője az albizottság elnökének és helyettes elnökének megválasztása. Bölöni György javaslatára az albizottság elnökévé Bereczky Albert, helyettes elnökévé pedig Révai József képviselőket választja. Elnök úgy a maga, mint elnöktársa nevében megköszöni az albizottság részéről megnyilvánult bizalmat. Bejelenti, hogy az albizottság ülései a külügyminiszter kívánságára nem nyilvánosak, továbbá, hogy az albizottság mai ülésén a külügyminiszter megbízottaiként Sebestyén Pál és Bolgár Elek követek, Újváry Dezső követségi tanácsos, valamint Kárász Artúr és Faragó László gazdasági szakértők lesznek jelen. Gyöngyösi János külügyminiszter ismerteti azokat a jegyzékeket, amelyeket a magyar kormány a béke előkészítése tárgyában a nagyhatalmakhoz, azoknak budapesti diplomáciai képviselői útján, intézett. Ezeknek a jegyzékeknek egy-egy hivatalos példányát a bizottság minden egyes tagjának rendelkezésére bocsátja. (Az itt felsorolt jegyzékeket tartalmazza jelen jegyzőkönyv I. számú melléklete.)2 Megemlíti, hogy február 1-е és április 27-e között azért nem volt alkalma további jegyzékeket intézni a béke tárgyában a nagyhatalmakhoz, mert március hó elején egy pártközi értekezleten a munkáspártok megmaradtak amellett az álláspont mellett, hogy nekünk elsősorban a trianoni status quo-t kell védenünk s nem szabad területi követelésekkel a békeértekezletre mennünk. A román kérdés, hogy tudniillik Romániával szemben bizonyos területi követelésekkel lépjünk fel, ekkor már felvetődött. Minthogy április második felében létrejött a pártközi megegyezés és a szóban forgó területi igényeinket a moszkvai megbeszélések során is előterjesztettük, április 27-én elkészült az Auer Pál követ útján Párizsba haladéktalanul eljuttatott jegyzék. A mellékelt jegyzékek és emlékiratok ismertetése után a külügyminiszter javasolja, hogy a bizottság tagjai azokat tanulmányozzák át s az anyag ismeretében holnap délelőtt üljenek újból össze a bizottság tagjai, mert a kérdések megvitatása sürgős.
