Századok – 1993
Közlemények - Somogyi Éva: A közös kormány 1867–1907 I/70
A KÖZÖS KORMÁNY 1867-1907 73 2) A közös kormány - megalakulásakor és a következő évtizedekben 1867. december 24-én az uralkodó elrendeli, hogy John hadügyminiszter és Beust külügyminiszter korábbi funkciójukat „Reichs'-miniszterként töltsék be, báró Beckét pedig birodalmi pénzügyminiszternek nevezi ki. Egyben felszólítja Beustot, tegyen intézkedéseket, hogy a „Reichsministerium" minél előbb kezdje meg tevékenységét.14 Kormányt nevezett ki a császár Beust elnökletével? Kormányt alkotott a három közös miniszter?1 5 - A törvény formálisan még azt sem írta elő, hogy éppen három közös miniszternek kell lennie. Ez pusztán a közös ügyek felsorolásából következett. Mégis a törvény szövegében implicite benne foglaltatott, hogy a közös minisztériumok együttesen testületet, kormányt képeznek, hiszen közös elhatározásaikért együttesen tartoznak felelősséggel.1 6 A közös minisztérium mégsem úgy jön létre, mint parlamenti kormányok esetében szokásos, hogy a miniszterelnök összeállítja és az uralkodó elé terjeszti leendő miniszterei névsorát. A császári ház és a külügyek miniszterét, aki egyben a közös minisztertanács elnöke is, az uralkodó nevezi ki ünnepi császári okmánnyal, az ún. Kurrentbillettel.1 7 A közös pénzügyminiszter személyére (mint szabványos kormányok esetében is szokásos), a közös minisztertanács elnöke tesz javaslatot. 1867-ben Becke közös pénzügyminiszter úgy tekint Beustra, mint hivatali főnökére, neki köszöni kinevezését, „minthogy meghívásom a Reichsministeriumba Nagyméltóságod javaslatára történt".18 Lónyay kinevezése is Beust ötlete, tárgyalt elgondolásáról a Beckét ideiglenesen helyettesítő Weninger osztályfőnökkel.1 9 1903-ban, amikor Kállay Béni közös pénzügyminiszter sokévi szolgálat után váratlanul meghalt, feltúrták a Politisches Archívban a közös pénzügyminisztert kinevező aktákat, kiderült, hogy valamennyi közös pénzügyminisztert a közös minisztertanács elnöke felségfolyamodványa alapján nevezte ki az uralkodó,20 s hogy a javaslatok mindenkor formálisak voltak, az érdemi indokokat a javaslattevő mindenkor szóban adta elő. Beust szerint: „Azok az indokok, amelyek politikai és pénzügyi szempontból egyaránt Lónyay választása mellett szólnak, szóbeli felterjesztéseimnek már többször tárgyát képezték."21 Hofmannt Andrássy javaslata alapján nevezi ki a császár, nincsen az iratok között semmiféle indoklás, csak egy utalás, hogy motívumait szóban már előadta.22 Szlávyt Haymerle ajánlja,2 3 Kállay felterjesztésének nyoma sincs a levéltárban. A külügyi tisztviselő feltételezi, hogy Kálnoky gróf szóban tette meg előterjesztését az uralkodónak.2 4 Goluchowski Buriánt javasló Vortragja is korábbi szóbeli folyamodványra utal.2 5 A közös hadügyminiszter kinevezésének történetét nehezebb rekonstruálni. (Mindkét közös miniszter esetében a kinevezés alkotmányos procedúrájáról van szó, arról, ki tehet javaslatot formálisan a közös miniszter kinevezésére, s nem politikai és szakmai informális befolyásolás lehetőségéről.) Őfelsége Kabinetirodájában van egy különgyújtemény „Ministerwechsel der gemeinsamen Ministerien",26 ez azonban katonai vonatkozású aktákat nem tartalmaz. A Militärkanzleiben pedig minisztereket kinevező külön gyűjteményre nem akadtam. A hadügyminisztert nyilván nem a minisztertanács elnöke ajánlja a császárnak, őt az uralkodó alkotmányos korláttól
