Századok – 1993
Közlemények - Somogyi Éva: A közös kormány 1867–1907 I/70
KÖZLEMÉNYEK s Somogyi Eva A KÖZÖS KORMÁNY 1867-1907 1) A közös kormány az 1867. évi magyar és osztrák törvényekben1 Ismeretes, hogy az 1867. évi törvények a közös minisztérium fogalmát, jogkörét, nagyon szűkszavúan határozták meg. „Egy közös minisztériumot kell felállítani azon tárgyakra nézve, melyek, mint valósággal közösek, se a magyar korona országainak, se Ó Felsége többi országainak külön kormányzata alá nem tartoznak. E ministerium a közös ügyek mellett se egyik, se másik résznek külön kormányzata ügyeit nem viheti, azokra befolyást nem gyakorolhat. Felelős lesz e ministerium minden tagja mindazokra nézve, a mik köréhez tartoznak, felelős lesz az egész ministerium is együtt, oly hivatalos intézkedéseire nézve, melyeket együtt állapított meg."2 Az osztrák megfogalmazás még lakonikusabb: ,A közös ügyek kezeléséről egy közös felelős kormány gondoskodik, amelynek azonban nem engedtetik meg, hogy a közös ügyek mellett, valamelyik birodalomrész külön kormányzati ügyeit is vezesse."3 Mind az osztrák, mind a magyar törvény negatív formában szabta meg a közös minisztertanács feladatkörét és illetékességét: azt írta elő, mit nem tehet, mibe nem avatkozhat, mi nem tartozik a hatáskörébe. Komjáthy Miklós negyedszázada írott alapvető tanulmányában részletesen elemezte e negatív formulázás genezisét, hogyan alakult 1866 nyarán a magyar országgyűlés ún. tizenötös bizottsága tárgyalásain a közös kormányzat fogalma és e tárgyalások alapján mutatja be, hogy a közös minisztérium hatáskörének negatív körülírása a magyar önállóság védelmének következménye volt.4 A „beolvadni nem akarunk" gondolat vezérelte a magyar politikusokat, s ezért óvakodtak attól, hogy egy „birodalmi" kormányt hozzanak létre. „Ha... Magyarország alkotmányossága teljesen és tettleg helyre lesz majd állítva, s Ó Felsége többi országai is tettleg valóságos alkotmánnyal bírnak, s a törvényszerű felelős kormány itt is, ott is átvette a kormányzatot: akkor, de csakis akkor lehetne azon
