Századok – 1993
Közlemények - Síró Béla: A debreceni zsidó gimnázium V–VI/676
A DEBRECENI ZSIDÓ GIMNÁZIUM 705 és az iskolai értesítők adataink feldolgozásán alapulnak. HBmL. VIII 55/b. 1-7. k. A továbbiakban csak az egyéb forrásokat tüntetjük fel külön. 62 MSK. új sor.73. k. 1920. évi népszámlálás V. r. Bp. 1928. 166-167. 1909-1914. között 1323 fő, 1915-1920 között már csak 812 fő izraelita fiú és leány született. 63 A keresztény tanulók legtöbben a felsőbb osztályokba érkeztek azzal a reménnyel, hogy könynyebben jutnak majd érettségi bizonyítványhoz. Legtöbbjük esetében ez a remény nem vált be. Az intézmény vezetése szívesen fogadott ennek ellenére keresztény tanulókat, hogy kifejezze nyitottságát más felekezetek felé, és ugyanolyan juttatásokban részesítette őket, mint a zsidó növendékeket Dr. Kulcsár Andrással (izr.) és Adorján Lászlóval (réf.), volt tanulókkal készített interjúk. 64 A leánytanulók az 1942/43. tanévben immár nyilvános tanulóként mégis megjelentek, amit számukra a VKM. 60050/1941 sz. rendelete tett lehetővé. 65 HBmL. VIII. 51/c. 10-12. к., VIII. 52/c. 71-74. k., Tiszántúli Református Egyházkerület Levéltára II. 7/e. 90-94. k. 66 Uo. 67 HBmL. VIII. 105/4. A debreceni magánpolgári fiúiskolában az izraelita tanulók több mint egyharmada ortodox volt. A polgári iskola gimnáziuménál alacsonyabb tandíjai, valamint a szakirányú továbbtanulásra előkészítő jellege jobban megfelelt az ortodoxia elvárásainak, mint a gimnáziumnak a felsőfokú tanulmányokat előkészíteni hivatott képzési rendszere, ezért a hivatalos ortodoxia sem hangoztatta fenntartásait e szintén modern szellemű intézménnyel szemben. 68 A gazdasági fejlődés lelassulásának a debreceni zsidó társadalomra gyakorolt hatásáról lásd Tímár Lajos: Vidéki városlakók. Debrecen társadalma 1920-1944. Magvető Kiadó, Bp. 1993. 173-203. 69 Matolcsy Mátyás: Magyarországi jövedelem és adóteher megoszlás. Bp. 1938. 28. 70 Klebelsberg Kuná: Neonacionalizmus. Bp. é.n. 2. kiadás 13. A kultuszminiszter a köztisztviselői ösztöndíj javaslata kapcsán mutat rá a nem az iskola székhelyén lakók hátrányos helyzetére. 71 L. Nagy Zsuzsa: Iparosok, kereskedők és kispolgárok a két világháború közötti Magyarországon. Bp. 1991. 9. 72 Weiss István: A mai magyar társadalom. Magyar Szemle Társaság, Bp. 1930. 117-118. 73 Sugár Irénnel készített inteijú. 74 Karády Viktor: A vallási hovatartozás szerepe a társadalmi csoportok közötti iskolázottsági egyenlőtlenségek alakulásában a 20. századi Magyarországon (Különös tekintettel az evangélikusokra és a zsidóságra). Kézirat. 26. 75 Kardos Albert: Középiskoláink és a magyar Alföld. Szentes 1890. 76 Uô.: A magyar zsidóság nemzeti hivatása. Bp. 1892. „A volt magyar jobbágyság, különösen a testben ép, erkölcsben romlatlan, értelmes, vagyonos magyar parasztságból, a nagy alföld és a székely havasok magyarságából, továbbá a megmagyarosodott zsidóságból kell vegyülés útján előállani annak a középosztálynak, melyre a jövő században a nemzet-fenntartás kötelessége fog nehezedni, (ti. a lecsúszó dzsentri helyett S. B.) ... A zsidóság szerteszét lakik a hazában... mind e helyeken, még a legveszélyesebb pontokon is minden zsidó egy-egy darab Magyarországot jelent, a hazának egy többnyire magyar nyelvű, de mindenesetre magyar érzelmű darabját, melyekre, mint szilárd kövekre, biztosan rá lehet rakni a magyar állameszmének szilárd épületét." 24-25. 77 Értesítő 1929/30. 14. 78 Az említett diákcsoportokon kívül működött még a gimnáziumban iíjúsági zenekar és énekkar, sportkör, sakkor, az önképzőkör keretében természettudományi tagozat, gyorsíró kör, Foto kör, emellett a zsidó diákinternátusban komoly felzárkóztató munka folyt Kardos László és Gonda László keze alatt. Az 1936/37. tanévben alakult Irsai intemátusban a felügyeletet Haász Imre gyakorolta. Az internátusokban a harmincas években 25-30 fő lakott, számuk a II. világháború éveire jelentősen megemelkedett. 79 Gonda: 140-141. Az iskolavezetésnek alkalmanként meg kellett védenie a tanárok véleménynyilvánítási szabadságát a politikai bonyodalmaktól túlzottan tartó hitközségi elöljárósággal szemben. 80 HBmL. VI. 501/a. 1. cs. 7/1936. 81 HBmL. VIII. 55/a. Tanári értekezleti jegyzőkönyvek. 82 Gonda: 240. Gonda László a zsidó gimnázium növendéke, majd francia, latin, történelem szakos tanára könyvében a két világháború közötti debreceni zsidóság átfogó és részletes leírását adja. Élvezetes munka, jelentős forrásértékkel bíró mű, a zsidó gimnáziumra és a zsidóság beiskolázási szokásaira vonatkozó megállapításaiban szereplő kisebb pontatlanságok abból adódnak, hogy a könyv írásakor bizonyos helyi forrásokhoz nem férhetett hozzá. 83 Kardos László: Emlékezés egy zsidó iskolára. Új Élet 1946. dec. 12. idézi Gonda: 277-278.
