Századok – 1993

Tanulmányok - Tilkovszky Loránt: Fritz Valjavec és a magyarországi németség (1935–1944) V–VI/601

FRITZ VALJAVEC LEVELEZÉSE 1933-1944 633 Mint Schwind kisasszony vélekedett: „Éppenséggel nem nagyon kedvező időpontot választottam. Mivel azonban nem tudható, nem lesz-e egyre rosszabb, nem látom be, miért kellene az utazást tovább halogatnom."195 Augusztus 19-én érkezett Budapestre, ahol a nyári szabadságát ezúttal is ott töltő Valjavec már várta, eleget téve a kisasszony szobafoglalási kérésének: „Ön jól tudja, mi a fontos: lehetőleg Bleyerék közelében legyen, lehetőleg németeknél vagy németül beszélő embereknél, lehetőleg olcsó legyen, és poloskáktól mentes. Ha für­dőkádban tisztálkodhatnék, az igen kellemes volna, feltéve, hogy ez Budapesten nem elérhetetlen luxus."19 6 Bleyer irathagyatékának tanulmányozhatósága végett Schwind kisasszony már előzetesen kapcsolatba lépett a családdal: „Bleyer Ferenc csak augusztus vége felé jön vissza szabadságáról, György azonban kész arra, hogy a hagyatékot megmutassa nekem, csakhogy ő nem olyan jól ismeri ki magát abban."197 Valjavec vele tartott, és együtt kutattak a Bleyer család lakásán19 8 őrzött anyagban. Fritz Klinglernek így írt erről: „A múlt hetekben alkalmam volt Bleyer Jakab összes írásos hagyatékát áttanulmányoznom. Az eredmények minden tekintetben igen érdekesek voltak. Min­denekelőtt az a tény, hogy Bleyer az előző évtized elején még »magyaron« volt,199 — azaz magyarokhoz húzó, magyar érdekeket szolgáló. A württembergi VDA tar­tományvezető Krehl-t is tájékoztatta, aki így reagált erre: „Nagy elégtétellel vettem, hogy Ön a Bleyer-hagyatékba való betekintése révén oly értékes fegyverek birtokába jutott, amelyeket felhasználhatunk a harcban ezen ideszalajtott cigányok ellen"20 0 — a magyarokat értve rajtuK. Valjavecnek az a benyomása támadt, hogy Bleyer-rel kapcsolatban „egy törté­nelmi hazugságot kell csírájában elfojtani", azt ti. hogy ő és köre a magyarországi németség népinémet szárnyához tartozott volna. „Nagy népi szerencsétlenségnek tartom, hogy Bleyer ragadhatta magához a vezérszerepet", — írta Bleyer ellenlába­sának, Gündisch Guidonak, akit arról biztosított, hogy az ő 1918-1919-es tevékeny­ségével ért teljesen egyet. Örömmel értesülvén arról, hogy Gündisch készségesen segítette Hedwig Schwind adatgyűjtését, hasonló segítséget kér tőle ő is a maga munkájához, „amelynek fontossága minden további nélkül világos lehet Ön előtt". Ha egy feljegyzésben összefoglalná saját tevékenységét a Német Néptanácsban, tá­jékoztatná az ott uralkodott viszonyokról, képet adna az 1919. évi autonómia-törek­vésekről, sokat segítene neki abban, hogy ellensúlyozhassa azt az egyoldalúságot, amelyet a tanulmányozott Bleyer-iratok képviselnek. „Csak az lenne fontos, hogy ez a feljegyzés a lényeges momentumokra kellő alapossággal térjen ki."201 Hasonló feljegyzést kért és kapott Huss Richárdtól, az ő kapcsolatairól a Német Néptanács­hoz, illetve Bleyer Jakabhoz.20 2 De mindenekelőtt írásos dokumentumokba, jegyző­könyvekbe, aktákba kért betekintést Gündisch-től és Huss-tól egyaránt, biztosítva őket arról, hogy a kapott anyagok felhasználásában a legnagyobb elővigyázatossággal fog eljárni, s hogy hiánytalanul visszajuttatja azokat.203 Az 1918-1919. évi magyaror­szági német autonómiára vonatkozó írásos dokumentumokat és brosúrákat betekin­tésre tovább kölcsönözte azonban az azok iránt nagyon érdeklődő Fischer miniszteri osztályfőnöknek a bajor kultuszminisztériumban, valamint a Württemberg-tartomá­nyi VDA vezetőnek, Krehl-nek.20 4

Next

/
Oldalképek
Tartalom