Századok – 1993

Tanulmányok - Urbán Aladár: Kossuth és Görgey 1848 őszén I/37

KOSSUTH ÉS GÖRGEY 1848 ÓSZÉN 59 reá megvárni." Érdekes módon Kossuth ugyanezen a napon Kecskemétről kelt levelében figyelmeztette Görgeyt, hogy a hadi törvényeket a legnagyobb szigorral alkalmazza, s a népfelkelés szétoszlatása esetén a kihágások megelőzése érdekében a népfelkelőket nemzetőrökkel kísértesse lakhelyükig.37 Kossuth alföldi toborzóútjáról küldött jelentéseinek nagy része megsemmisült a második vüágháború során. így nem tudjuk, hogy mikor értesült Zichy Ödön kivégzéséről. Azt tudjuk azonban, hogy október 2-án Kossuth Szentesről Pestre tartó futára nem találta Görgeyt, s levélben értesítette, hogy Kossuthtól hozzá is utasítva van, „miszerint inform áltassam magamat szándokodról..." Ezért meghagyta, hogy másnap estére Kunszentmiklósra a városházára küldje tudósítását, hogy visszaútján azt magához vehesse, „miután Szegedre Kossuthnak a hírt meg kell vinnem". A futár megkaphatta a kért tájékoztatást, mert Kossuth október 5-én Szegeden a felkelt megyékhez intézett felhívásában a „derék Görgey" táborát ajánlptta gyülekezési helyül. Azt is igen valószínűnek tarthatjuk, hogy Kossuth már az ekkor küldött jelentéseiben pozitívan nyilatkozott Görgeyről, illetve Ziczy Ödön kivégzéséről. Valószínűleg ez magyarázza Madarász László — az előzőekben megismert — egyetértésének megnyilvánulásait. így az október 5-én Pázmándyval együtt Görgeyhez inté-I zett, a fenyegető szerb betörésről szóló, önöző formában megfogalmazott értesítés végére Madarász a következő utóiratot illesztette: ,A bizottmány elvárja minél többszöri tudósításodat." Bár ez az utóirat Görgeynek az iránta való érdeklődést akarta jelezni, ennek ellenére — vagy talán éppen ezért — ő ezt a levelet használta fel a Honvédelmi Bizottmánynak tett szemrehányásra, illetve a már ismertetett Perczel elleni éles kritikára. Lehet, hogy ezt a levelet hozó futár kézbesítette Madarász egy dátum nélküli, feltehetően ugyancsak október 5-én kelt, Görgeyhez intézett „hűségnyilatkozatát". A „Madarász László Görgei vezér s polgár barátjának idvezletet s szíves kéz szorítását" kezdetű sajátkezű levél fontosabb kitételei: „Sokba nem várj utasítást, Te vezérnek születtél, tégy, győzz. - Kinevezéseket kérsz, meglesz ma, addig is nevezd ki időközileg őket... Te már nekem fővezérem vagy... (kiemelés utólag)... Hazánk életének nagy súlya kezedben. Isten veled." Madarász a Bizottmány október 7-i értesítéséhez külön magánlevelet mellékelt, amelyben sajnálatát fejezte ki amiatt, hogy Perczeit és Görgeyt Móga vagy bárki szándékosan összeütközésbe hozta. Majd kijelentette, hogy mindkettőjüknek önálló vezéreknek kell lenniük, sőt — tette hozzá — „ha Isten éltet, rövid időn nektek kell lenni fő vezéreinknek itt s amott táborunkon". Madarász levele így fejeződik be: „Te nem ismersz engem barátom Görgei! De én bízok benned, írj nekem egyenesen ha valami kell, és meglesz."38 Mint láttuk, a Zichy-ügyet a Honvédelmi Bizottmány nem üdvözölte, inkább elhallgatta. Az adott politikai és katonai helyzetben érthetően a főváros védelme, s az esetleges Jellasiccsal való újabb megütközés állott az érdeklődés középpontjában. A Móga elleni éles támadások egyébként is lehetetlenné tették Görgey jelentéseinek ismertetését. Ezredesi kinevezése is nyilvánvalóan a Perczel kapcsán őt ért sérelmeket kívánta enyhíteni, de ekkor már Madarász „a maga emberének" tekintette Görgeyt. Az sem vitás, hogy katonai tekintélye Tác után — Perczel jelentése és Balogh János beszámolója következtében — kétségtelenül megnőtt. így Pázmándy október 6-án a déli órákban Csánynak arról írt, hogy a Duna balpartján kellene egy sereget