Századok – 1993

Történeti irodalom - Farkas Gábor: A megye a város és a község igazgatása Magyarországon 1945–1950 (Ism.: Izsák Lajos) III–IV/560

542 TÖRTÉNETI IRODALOM 560 beleszólni a kelet-európai politikai kérdésekbe, mint Oroszországnak a latin-amerikaiakba. Persze emiatt Truman sokat vesztett népszerűségéből, s a közvéleményt formáló neves amerikai újságíró, Walter Lippmann kijelentette, hogy az elnök az ország szégyenfoltja. 1947-től változás állt be, az elnököt G. Marshall, D. Acheson, A. Harriman és D. Eisenhower látta el tanácsokkal, adminisztrálták a külügy kérdéseket. A Troman-doktrína néven ismert politika arra irányult, hogy nemcsak az olyan nemzeteket segítsék, ahonnan a britek saját belső nehézségeik miatt kivonultak, mint Görögország, vagy Törökország, hanem mindazon nemzetek, amelyek külső behatolás ellen küzdenek. Ezt a doktrínát szintén sokan bírálták a hazai fronton — kereszteshadjárat-szerű, túl retorikus, nincs ezen az úton megállás —, a szenátus pedig úgy vélte, hogy ez az új politikai vonal nem lesz eredményes, hacsak bele nem foglalják a kommunista veszedelem elleni harc szükségességét. A Truman-doktrína magábafoglalta a Marshall-tervet és számos haladó és retrográd belpolitikai intézkedést. Truman számos kül- és belpolitikai tervét és azoknak kivitelezését 1948-as újraválasztásának szolgálatában állította. Kétségesnek is látszott újraválasztása, hiszen liberális és radikális ezrek támogatták H. Wallace-t, majd E. Dewey-nek New York kormányzójának neve merült fel. De Truman fáradhatatlan volt, több, mint 30 ezer mérföldet tett meg vonaton, vidáman, barátságosan harcrakészen 356 beszédet tartott és végülis nagy győzelemmel futott a nyugati államok, farmerek, feketék szakszervezti tagok szavazatait maga mögött tudva. Truman új elnökségének első hathavi szakasza erőgyűjtés volt. Az egyik nagy kihívás volt a berlini „légi híd" az amerikai-angol válasz arra, hogy Sztálin elzárta a Berlinbe vezető utakat. Az orosz erőfölény ellenére a kitartó légi ellátással — időnként 4 percenként szállt le egy-egy élelmiszert és ipari anyagot hozó nyugati gép — összesen 277 804 leszállással 2 325 809 ellátmányt juttatva el Berlinbe. Sztálin 1949 májusában megszüntette a blokádot. Ekkor már a Marshall-segély működött Európában és az Észak Atlanti Szerződést is aláírták Washingtonban. Egyébként ez a három nemzetközi esemény fűződik elsősorban Truman nevéhez. Mint minden emberi tevékenységben a sikeres szakasz után Trumanra ismét nehéz idők köszöntöttek. A védelmi miniszter öngyilkos lett, a hadsereg szükségtelenül erősen visszafejlesztették, a McCarthyzmussal a hidegháborús vonal erősödött, a kínai kommunizmus és a Szovjetunió atombombájának a híre ezt a folyamatot csak erősítette. Truman sokak számára meghökkentően gyorsan döntött a hidrogénbomba gyártásáról és felépítéséről. Még kétségesebb volt elnöki szerepe a koreai háború idején: alighogy visszahívják a Koreában székelő amerikai csapatokat, Truman elkötelezte magát a beavatkozásra. Számos amerikai repülő veszett ott éppen úgy, mint ahogyan a legfrissebb kutatások kimutatták, számos szovjet pilóta lelte halálát a szovjet gépeken, de sem Truman, sem Sztálin nem akarták nyilvánosságra hozni effajta ténykedéseiket, jogosan tartva a háború eszkalációjától. Truman életrajzírója nem hadtörténész, de igen adatszerűen és meggyőzően tárgyalja pl. MacArthur tábornok menesztését és, hogy miként kezelte ezt a kérdést Truman, mennyire kivívta Churchill elismerését is és ízt, hogy mennyire nem értették meg ténykedését és annak indítékait Amerikán belül. Tulajdonképpe i a koreai háború vezetett ahhoz, hogy Trumant nem választották meg újra elnöknek 1952-ben, utóda Ь isenhower lett. Truman „nyugdíjas" éveit szerényebb figyelemmel követi a szerző. Truman idejének jó részét emlékeinek megírására szentelte és megalapította a Truman könyvtárat, s anyagilag oly szerény körülmények között élt, hogy a kongresszus évi 25 000 dollár nyugdíjat szavazott meg számára 1958-ban. Harry S. Truman Amerika 33-ik elnöke 1972-ben fejezte be életét. H. Haraszti Éva FARKAS GÁBOR A MEGYE, A VÁROS ÉS A KÖZSÉG IGAZGATÁSA MAGYARORSZÁGON 1945-1950 Akadémiai Kiadó, Budapest 1992. 281 I. Magyarország 1944 utáni történeléntk feltárásában meglehetősen hosszú ideig háttérbe szorultak a kormányzattörténeti kutatások. Ebben objektív okok — a szóba jöhető levéltári források hozzáférhetetlenségé, pl. a központi kormányzati szervek iratai kutatásának tilalma, az 1945-1950 közötti önkormányzati történeti iratanyag rendezettségi foka... stb. — mellett szerepe volt annak is, hogy az államhatalom, illetve a politikai rendszer sem volt olyan, amely elősegítette volna a szovjet típusú tanácsrendszer megteremtéséhez vezető út tárgyilagos, politikától mentes, kizárólag csak száraz szakmai tényekre és érvekre alapozott bemutatását. Farkas Gábor — a téma kutatása során modellnek Fejér megye és Székesfehérvár város, valamint néhány nagy- és kisközség önkormányzatának működését tekintve — elsőként