Századok – 1993
Történeti irodalom - Tilkovszky Loránt: Hét évtized a magyarországi németek történetéből. Zeitgeschichte der Ungarndeutschen seit 1919 mit einer Vorgeschichte (Ism.: Vonyó József) III–IV/546
542 TÖRTÉNETI IRODALOM 546 összefogás szellemében a NUR és a mozdonyvezetők/fűtök szakszervezete között megszületett az együttműködést szervezetileg is megpecsételő megállapodás, majd az új kihívások és visszaesések közepette a NUR és a tengerészek szakszervezete (NUS-National Union of Seamen) között 1990 szeptemberében írták alá az egyesülést. így született meg egy új „mamut-szakszervezet", az RMT (National Union of Rail, Maritime and Transport Workers) — ami bizonyítja, hogy a szakszervezetek világában szintén semmi sem örök, s a munkások igyekeznek alkalmazkodni az új, s többnyire kesernyés kihívásokhoz. A tanulmányok így — az angol tradícióknak megfelelően —, erősen „életközeiben" maradtak. Jemnitz János TILKOVSZKY LÓRÁNT HÉT ÉVTIZED A MAGYARORSZÁGI NÉMETEK TÖRTÉNETÉBŐL, 1919-1989 Kossuth Kiadó, Budapest, 1989. 19« I. ZEITGESCHICHTE DER UNGARNDEUTSCHEN SEIT 1919, МГГ EINER VORGESCHICHTE Corvina, Budapest, 1991. 212 1. Tilkovszky Lóránt előbb magyarul, majd németül megjelent könyve olyan „Előtörténet"-tel indul, amely — mint a mű legnagyobb terjedelmű fejezete, — meghaladja a formális bevezetés kereteit. Géza fejedelemtől kezdve áttekinti a németek magyarországi betelepedésének, közösségeik jogállása alakulásának legfontosabb csomópontjait. Részletesebben tárgyalja a 18. századi telepítések hatásait s a magyarországi németek kulturális helyzetét, gazdasági és politikai szervezkedéseinek lehetőségeit, a magyar állam nemzetiségekkel kapcsolatos politikáját a dualizmus korában. Jól megalapozza ezzel a 20. századi problémák tárgyalását. Az 1948 utáni helyzetről azonban csupán igen röviden szól, inkább csak jelezve, mint kifejtve és elemezve a legutolsó 40-41 év történéseinek hatását a kitelepítések nyomán jelentősen megcsappant számú honi németség életére. Szűkebb tehát a tematika a megadott címnél. A mű nem terjed ki minden kérdésre. A szerző figyelmét a nemzetiség általános helyzetére, a kormányzat nemzetiségi politikájára, a nemzetiség és állam viszonyára és mindezek külpolitikai összefüggéseire fordítja. A könyv tehát inkább politikatörténeti munka. Csak érintőlegesen, illetve utalásszerűén foglalkozik a németek gazdasági, szociális helyzetével, belső társadalmi tagozódásával. De ez nem is volt célja. Tilkovszky Lóránt, a magyarországi németek 20. századi történetének legismertebb és legtöbbet publikáló kutatója, eddigi több évtizedes munkája során is a téma politikatörténeti aspektusait vizsgálta, kiterjedt levéltári forrásfeltárásra alapozva, s a források gondos elemzésére építve. Ez a kis könyv a szerző számos tanulmányában felhalmozott kutatási eredményeinek rövid összegzése kívánt lenni. Egyúttal azonban eddig nem ismert — németországi és ausztriai levéltárakban újabban feltárt — dokumentumok révén és új szempontok felvetésével gazdagította is a korábban felvázolt képet. A szerző ezúttal is tényekben gazdag áttekintést ad, bemutatja a téma legfontosabb eseményeit, a magyarországi németek szervezeteit, vezető személyiségeit és a helyzetüket befolyásoló sorsfordulókat, mégis a fő folyamatok és összefüggések tárgyalásán van a hangsúly. Mindenekelőtt azáltal, hogy a magyarországi németek éleiét a kulcsfontosságú (más konkrét jelenségeket is reprezentáló) események, megnyilatkozások, változások láncolatával írja le. Két esetben forrást is közöl teljes terjedelemben ( az 1940. évi bécsi ún. német népcsoport-egyezményt és az ezt módosítani kívánó 1941. évi tervezetet). Ezekhez kapcsolódnak az általánosító értékelések, következtetések. így az olvasó eseménydús, fordulatos áttekintést kaphat. A könyv igazi érdeme az a sokszempontú elemzés, mely a probléma minden szálát felszedi és a kapcsolódási pontokat felfedve összeköti. A középpontban a magyarországi németek helyzete és a magyar kormányok (velük kapcsolatos) nemzetiségi politikája áll. Ezt azonban mindvégig a Párizs környéki békék következtében kialakult — később más momentumok által is befolyásolt — nemzetközi, illetve magyarországi viszonyok relációjában vizsgálja. Ezek a viszonyok bonyolult és ellentmondásos kapcsolatrendszert képeztek államok között,
