Századok – 1993

Közlemények - Gángó Gábor: Kiadatlan Eötvös-kéziratok 1848-50-ből III–IV/486

KIADATLAN EÖTVÖS-KÉZIRATOK 1848-49-BÓL 489 kéziratos műnek, a Müncheni vázlatnak az összehasonlító szövegelemzésére van szükség. Mint ismeretes, a Müncheni vázlat (OSzK. Fol. Hung. 1509.) címlapján Eötvös maga tüntette föl a lejegyzés dátumát: „írtam Münchenben 1848 végén". Ezt az állítást, legalábbis ami az összehasonlítandó konkordanciákat tartalmazó, írónnal írt első tíz oldalt illeti, nincs miért kétségbe vonni. Itt, a Müncheni vázlat első harmadában olvasható a március előtti Magyarország pártküzdelmeinek és a bécsi forradalom eseményeinek a leírása. E részek közvetlen forrásai: Az 1848iki forradalom történetének vonatkozó oldalai. A vázlatot — a pontos megfelelések mellett — lényegesen kevesebb javítás, ugyanakkor stiláris tekintetben jobb megformáltság jellemzi, mutatva, hogy a Müncheni vázlat a későbbi változat. Amiből következik, hogy Az 1848iki forradalom története is még 1848 folyamán keletkezett. A részletes textológiai érvelésre, az újrafogalmazott helyeknek és a másolási hibáknak az összevetésére e közlemény keretein belül nincs lehetőség. Néhány adalék azonban érdekes lehet: a 'hasonfeljogositás' terminust — amely nyelvünkben végül is nem tudott gyökeret ereszteni —, úgy látszik, Eötvös Az 1848iki forradalom történetének írása közben vezeti be. Ott még hozzáteszi az eredeti német szót, aminek tükörfordítását adja, a Müncheni vázlatban már nem: 1848iki... (VIII. A nemzetiségi kérdés) „Lényegében a 848iki országgyűlés megadott mindent, mit a hiressé vált hasonfeljogositás (Gleichberechtigung) neve alatt követelni, s a közállomány feloszlása nélkül adni lehet"; vö.: MV. (12. recto): „a nemzetiségi eszmék a hasonfeljogositás eszméjének sokáig ellentállni nem fognak." Egyes túlzó megállapításait Eötvös a második változatban öncenzúrázza, enyhíti. A korábbi megállapítása szerint (1848iki... A párt küdzelemnek következései... című fejezet) a '48 előtti pártharcoknak az a következménye volt, hogy „az élet minden egyébb viszonyai is vitatkozás tárgyává váltak. A vallás, а magány és büntetőjog [kiem.: G. G.], a birtok viszonyok [...]." A másolás közben bizonyára ráébredt, hogy így önnön korábbi fogházjavító erőfeszítéseit is igazságtalanul elítéli, mert a Müncheni vázlatban már ezt olvashatjuk (3. verso): „az életnek minden egyébb viszonyai a vallás, birtok jog, sat kérdésbe vétettek". Az 1848iki forradalom történetének kézirata ceruzás — sorközi, föléírt, másik hasábba került — nyilvánvalóan utólagos szerzői javításokat is tartalmaz. Az első fogalmazvány, a ceruzás változat és a Müncheni vázlat konkordanciáinak összehasonlításából kiderül: a ceruzás javításokra a Müncheni vázlat tárgyalt részeinek lejegyzése után került sor. Arra a kérdésre, hogy Eötvös mikor és mi célból javította át Az 1848iki forradalom történetének szövegét, egy másik, eddig ugyancsak ismeretlen Eötvös-kézirat felel. E rendkívül érdekes német nyelvű munka mindössze három fejezetből áll. Az előszó („Vorwort") a jelen legfontosabb feladatát az osztrák birodalomnak a nagy megrázkódtatások utáni újjászervezésében jelöli meg: „Von all den großen Fragen deren Lösung die Gegenwart beschäftigt, gibt es keine die für die Zukunft wichtiger wäre als jene wie die österreichische Monarchie nach den Erschütterungen der letzten Zeit neu zu constituiren sey." Ausztria küldetéséről, kultúrák közötti közvetítő szerepéről Eötvös majdnem ugyanazt íija, mint a Forradalom után Kemény Zsig-