Századok – 1993

Tanulmányok - ifj. Barta János – Barta Gábor: III. Béla király jövedelmei (Megjegyzések a középkori uralkodóink bevételeiről) III–IV/413

III. BÉLA KIRÁLY JÖVEDELMEI 437 királyok rendszeres évi jövedelme ennek ellenére nem volt túl magas, és mindenképpen messze elmaradt a fent Hóman által citált számoktól. Az angol történelem első teljesnek mondható királyi jövedelemkimutatása a közismerten gazdag I. Henrik (1100-1135) korából, az 1129/1130-as pénzügyi évből maradt ránk. A kimutatott bevétel mindössze 26 480 font, aminek ezüstértéke nem több 9265 kg-nál. Az ún. Pipe roll-ok (adóösszeírások) adatai 1177-ig nem haladják meg a fenti, 1130-ban feltüntetett összeget.75 II. Henrik és I. Richárd uralkodása idejéből nem rendelkezünk hasonlóan széleskörű jövedelemkimutatással. Tudjuk viszont azt, hogy az uralkodók esetenként súlyos terheket raktak alattvalóik vállára. 1166-ban II. Henrik vetett ki adót tervezett keresztes hadjárata költségeinek fedezésére. Az egykorú krónikás úgy vélte, hogy a király keresztény alattvalóitól 70 000 fontot, a zsidóktól további 60 000 fontot szedett össze. (Ez a 130 000 font ezüstértékben 45 488 kg-nak felelt volna meg, ami kétségtelenül impozáns mennyiség, s még ha túlzottnak is tartja valaki, az nyilvánvaló, hogy a korabeli angol társadalom igen nagy terheket is elviselt — alkalmanként.) Amikor 1193-ban a keresztes hadjáratból rangrejtve hazatérő Oroszlánszívű Richárd német fogságba esett, az angol lakosságtól rövid időn belül behajtották a tekintélyes, 100 000 fontos (34 991 kg) váltságdíj értékét. (A kerek összeg ezúttal nem tévedés!) Végül az 1202/1203-as pénzügyi év bevétele Angliában 34 600 font (12 107 kg színezüst) volt, miközben Normandiából az annak uraként adóztató angol királyok nagyjából hasonló jövedelmeket remélhettek: 1198-ban po. 136 500 „livres tournois"-t (11 216 kg színezüst). A két egymáshoz közeli év együtt számolt angol-normand bevétele pedig — 23 323 kg — már csak 1/3-dal marad el a III. Bélának tulajdonított évi 30 989,5 kg ezüst-egyenértéktől. A százezres nagyságrendű bevételeket, amelyekkel Hóman számolt, viszont mindenképpen el kell felejtenünk. De még a fenti királyi jövedelmeket sem tekinthetjük állandóknak. Éppen a legjobb nyilvántartást ránk hagyott Normandia jövedelme bizonyult szerfölött ingadozónak. 1195-ben, tehát három évvel a fenti 12 100 kg-os tartományi bevételek előtt a londoni udvar mindössze 56 000 livre (kb. 4600 kg ezüst) onnan származó jövedelmet tudott felmutatni. Korszakunkon ugyan túlmutat, de az angol királyok jövedelmeinek ingadozását néhány későbbi, a 14. század elejéről származó adattal is tudjuk igazolni.' Az egymást követő évek adatai II. Edward uralkodása (1307-1327) idejéből származnak, s innen folyamatosan ránk is maradtak.76 X. táblázat II. Edward angol király bevételei év angol font fi nom ezüst/kg 1322 42 100 14 549,8 1323 142 100 49 109,8 1324 56 400 19 491,8 A következő években a bevétel változatlanul évi 20 000 kg ezüstérték alatt maradt, s legközelebb csak az 1330-as években haladta meg III. Béla állítólagos 12. század végi bevételeit.