Századok – 1993

Tanulmányok - Sándor Pál: Deák Ferenc a történelmi személyiség I/3

34 SÁNDOR PÁL 74 A Kossuthi-idézet a kárpótlásról — többek között — olvasható Szabó Ervin: Társadalmi és pártharcok a 48-49-es magyar forradalomban c. munka 263. Budapest, é. n. 75 Deáknak a jobbágyfelszabadítást továbbfejlesztő tervezetére lásd: Közlöny. 1848. szept. 22-24. sz. Vesd össze: Beér János - Csizmadia Andor (kiadók), Az 1848/49. évi népképviseleti országgyűlés. Buda­pest. 623-626. 76 Deák békeküldöttsége Windischgrâtznél, Csengery Antal jegyzetei alapján. Budapesti Szemle. 1878. 18.k. 368-395. Ugyanerről Ferenczi, id. m. 2.k. 205-214. 77 Deák Debrecenbe utazásának kísérleteiről: Ferenczi, id. m. 2.k. 219. 78 A Sinkayval folytatott beszélgetés során elhangzott szavait németül mondta: „Kommt Zeit, kommt Rath". Idézi Ferenczi, id. m. 2.k. 220. 79 Az abszolutizmus és a kiegyezés koráról jól használható rövid áttekintést ad tudományos népszerű munkájában Somogyi Éva: Abszolutizmus és kiegyezés 1848-1867. H.n. 1981. Deák politikai pályájáról legújabban lásd: Takács Péter: Deák Ferenc politikai pályája 1849-1865. Budapest, 1991. Ma sem nélkü­lözhető, máig is egyetlen biográfusa, Ferenczi Zoltán sokat idézett munkájának vonatkozó része. Nagy­részt Kónyi idézett munkájának felhasználása alapján, lásd még: Sarlós Béla, Deák és a kiegyezés. Buda­pest, 1987. Deák Pestre költözéséről lásd: Ferenczi, id. m. 2.k. 224-228., valamint Eötvös Károly: Deák Ferenc és családja. Budapest, 1908. l.k. 149-151., és Kónyi, id. m. 2.k. 403^06. 80 Az ötvenes évekbeli egyleti tevékenységéről: Csengery Antal, Deák Ferenc emlékezete. Budapest, 1877. 82. 81 Széchenyinél 1858-ban tett látogatására és a szövegben idézett kijelentésére: Károlyi Árpád: Gróf Széchenyi István döblingi irodalmi hagyatéka. Budapest, 1921. l.k. 468. ( 82 Szőgyénynél tett 1858. évi látogatására, valamint a szövegben idézett megállapítására, lásd: Idő­sebb Szőgyény-Marich László országbíró emlékiratai. Budapest, 1917. 2.k. 140-141. j 83 Az Októberi Diplomáról tett megjegyzése Kónyi, id. m. 1903. év kiadása 2. kötetében a 273. 84 Az 1861. év január 9-i, sógorához írt levelében vallott felfogásáról: Kónyi, id.m. első kiadása 2.k. i 304-308. 85 A Februári Patens-re tett megjegyzéséről: Kónyi, id.m. első kiadás 2.k. 376. 86 Teleki László halálának körülményeiről: Szabad György, Miért halt meg Teleki László. H. é. n. A külpolitikai viszonyokról lásd Somogyi Éva munkájának vonatkozó részeit, valamint Kosáry Domokos, Széchenyi Döblingben. Budapest, 1981. 157., 188., 190-191., 196-197. I 87 A jobbágyfelszabadítás gyakorlati végrehajtásával kapcsolatos birtokrendezésekről és az eljárással I kapcsolatos paraszti ellenszegülésekről, lásd: A birtokrendezési periratok című munkánk vonatkozó ré- ; szeit. Budapest, 1973. Értekezések... 69.sz., valamint, Munkások és parasztok mozj ilmai Magyarországon 1849-1867. Iratok. Szerkesztette Sashegyi Oszkár. Budapest, 1959. 88 Deák első és második felirati beszédeiből idézettekre lásd: Kónyi, id. m. J.k. 151-200. A Prag­matica Sanctio átértelmezéseiről Hanák Péter írt, Deák és a kiegyezés közjogi megalapozása (A Pragma­tica Sanctio újraértelmezése) címmel. Zalai Gyűjtemény 5.sz. Zalaegerszeg, 1976. 305-322. 89 Lustkandl W. ellen írt munkájáról és a „Húsvéti cikk"-éről, újabban: Takács, id. m. 164-218. Königgrätz hatásáról az osztrák német uralkodó körökre, lásd: Gonda Imre,Bismarck és az 1867-es ki­egyezés. Budapest. I960., valamint: Somogyi Éva, A birodalmi centralizmustól a dualizmusig. Budapest, 1976. A kiegyezés közjogi vonatkozású részleteiről. Sarlós Béla, id.m. 162-242. Hozzá Ferenczitől, Deák és a kiegyezés című fejezet. Id. m. З.к. 280-308. 90 Az állam és az egyház szétválasztása tárgyában mondott beszédéről: Kónyi 1903. évi kiadás 6.k. 384-416. Vesd össze: Kovács Sándor Deák Ferenc és a vallásszabadság. Protestáns Szemle. Budapest, 1907. 5-16. 91 Deák Ferenc emlékezete - Levelek, id. m. 339. 92 Az öreg Deákról és utolsó hónapjairól: Ferenczi, id.m. З.к. 397-416. 93 A Jókaitól elmesélt Deák-mondásra lásd: Hegedűs Sándorné Jókai Jolán emlékirata, Jókai és Laborfalvi Róza. H. n. 1927. 293.

Next

/
Oldalképek
Tartalom