Századok – 1993
Tanulmányok - Sándor Pál: Deák Ferenc a történelmi személyiség I/3
DEÁK FERENC A TÖRTÉNELMI SZEMÉLYISÉG 31 11 Zala Megyei Levéltár. Nemesi Vagyonösszeírások 1835-ből. A továbbiakban ZML. N. Ö. Söjtörre: IV.-9/f. Nr.l. Kehidára: Nr.45. 12 Ifjú Palugyai Imre: Megyerendszer hajdan és most. Pest, 1848. 2.k. 214. 13 ZML. N. Ö. a már idézett jelzetek. A tisztségviselőkre: Degré alajos, Pálóczy Horváth Ádám és az 1819. évi zalai tisztújítás. Zalai Gyűjtemény, Zalaegerszeg, 1974. 2.szám, 48., Tőle, Zala megye reformkori követutasításai. Levéltári Közlemények 44-45. sz. Budapest, 1977. 148-150, 14 Hazai és külföldi tudósítások, 1820. január 12. sz. 15 Olvasmányairól lásd főként: Panka Károly: Deák Ferenc könyvtára. Magyar Könyvszemle 1938. évi 3. füzet 288-293. 16 Ferenczi, id. m. l.k. 71. 17 Horváth Mihály: Huszonöt év Magyarország történelméből 1833-tól 1848-ig, Pest, 1868, l.k. 225-265., Horváth JeruS: Magyar diplomácia, Budapest, 1928. 6-8 és a következő oldalak. Az 1828-29. évi orosz-török konfliktusról báró Ottenfels Ferenc, Ausztria konstantinápolyi követe írt — sokszor naponta is — Metternichnek bizalmas jelentéseiben. Haus- Hof- und Staatsarchiv. Türkei. VI. Berichte-Weisungen, 1928-29. 36-38. számú kartonok. Az osztrák-orosz viszony alakulásáról 1829-36 között a szentpétervári követ, Fiequelmont Karl Ludwig írt bizalmas jelentéseket. Staatskanzlei. Russland. III. Berichte. 86-106 számú kartonok. Hosszú jelentés olvasható a júliusi forradalom nyomán kitört zavargásokról a rajnai tartományokban. Kabinettsarchiv, Geheim-Akten, 1830. 4. számú karton anyagában. 18 Ausztria és Oroszország — a két rivális szövetséges — között 1833. szeptember 22-én kötött egyezményről van szó. 19 A számtalan korrajz közül lásd például: Büsbach Péter: Egy viharos emberöltő. Korrajz. Budapest, 1898, l.k. 8-9., 2.k. 32-33., Gyürki Antal: Ötvennégy év Hont vármegye történetéből 1820-tól 1874-ig. Vácz, 1875. l.k. 119-122., Sréter János: Visszaemlékezések. Buda, 1842. 29. és a következő oldal. 20 Ferenczi, id.m. l.k. 76. 21 Horváth Mihály: Huszonöt év... id.m. l.k. 350. Tőle vette át Ferenczi, id. m. l.k. 78. 22 Áttekintésére lásd: Magyarország története 1790-1848, 2.k. Főszerkesztő Mérei Gyula, szerkesztő Vörös Károly. Budapest, 1980. 715-748. 23 Pulszky Ferenc: Deák Ferenc, Jellemrajz, Budapest, 1904. 12., Csengery Antal: Deák Ferenc emlékezete, Budapest, 1877. 35., Pardoe. id. m. 195-196. 24 Deák jellegzetes politikai stratégiáját és taktikáját részletes elemzés tárgyává tettük, Deák és a jobbágykérdés az 1832-36. évi országgyűlésen című tanulmányunkban. Zalai Gyűjtemény 5. sz., Zalaegerszeg, 1976. Lásd főleg a 145-167 oldalakat. Az e kérdésben tanúsított politikája azonban általános érvényűnek tekinthető. 25 Kossuth Lajos, Országgyűlési Tudósítások IV. k., Budapest, 1959. 49. Sajtó alá rendezte Barta István. A továbbiakban: O.T. 26 Értsd:társadalomban. 27 A nemesi földtulajdonra kiterjedő jogképességet. 28 Értsd: a botbüntetés elvét és gyakorlatát. 29 Országgyűlési Irományok 1832-36 IlI.k. 47. 30 Ugyanott 49. 31 O.T. IV. k. 94-98. 32 Országgyűlési irományok III. к. 324., Ferenczi, id. m. l.k. 130-140. 33 Közli Kónya Manó. Deák Ferenc beszédei. Második bővített kiadás. Budapest, 1903. 264-312. 34 Ugyanott: 281-282. 35 Nemzetközi szerződések. Összeállította és fordította Horváth Jenő. II. Anglia és a Szent-Szövetség 1815-1848. Budapest, 1921. 101-104. Az uralkodók találkozásáról Münchengrätzban lásd Alfred Stem: Geschichte Europas seit den Verträgen von 1815 bis zum Frankfurter Frieden von 1871. Stuttgart und Berlin, 1905. 4.k. 388-391. 36 Wesselényi ügyére: Trócsányi Zsolt: Wesselényi Miklós fogsága. Századok, 1960. 5-5.sz. 794-810. Illetve: Tőle, Wesselényi Miklós, Budapest, 1965. 37 Az ifjak peréről, Rédei József: Magyar tragédia száz év előtt. Lovassy László pere és rabságának titkos iratai. Budapest, 1938., Wertheimer Ede: A jurátusok felségsértési pere 1834-1837. Budapesti Szemle. 132.SZ. 1908. évf. 38 Kossuth reformkori egyéni és politikai portréját az elfogatás és a bebörtönzés leírásával lásd: Kosáry Domokos: Kossuth Lajos a reformkorban. Budapest, 1946. 158-189. A kereső nélkül maradt Kos-