Századok – 1993

Beszámoló - 125 éves a Magyar Történelmi Társulat. Ünnepi ülésszak (Kovács Éva) II/332

BESZÁMOLÓ 344 125 ÉVES A MAGYAR TÖRTÉNELMI TÁRSULAT Ünnepi ülésszak 1992. november 2-3-án a Magyar Történelmi Társulat fennállásának 125. évfordulója alkalmából az MTA Kongresszusi termében ünnepi ülésszakot rendezett. A konferencia témája a magyar és a szomszéd országok történetírásának összehasonlító elemzése volt. E témával való foglalkozás már a társulat hagyományai közé tartozik. Ezek közül idézett fel néhányat elnöki megnyitójában Kosáry Domokos, az MTA elnöke. 1867-ben a társulat első közgyűlését Horváth Mihály elnök nyitotta meg. Beszédében a társadalom egészséges történeti tudatának alakítását — mint a társulat legfontosabb feladatát — egy rangra helyezte a történeti kutatással, a szakmai munkával. Kosáry Domokos kiemelte, hogy a társadalom ilyen típusú szolgálatára korunkban és térségünkben — ahol egyre gyakrabban fordul elő a történeti gondolkodásmód racionális szintről indulati szintre való visszaesése — még inkább szükség van. Horváth Mihály a 19. századot a nemzetiség századaként jellemezte. A 20. század végén — a Szovjetunió felbomlása, új nemzeti önállósodási törekvések hevében — lendületet kaptak Kelet-Közép-Európa nemzetiségi problémái. Horváth Mihály 125 évvel ezelőtti előadásában a nemzeti fejlődés korlátaként jellemezte azt a helyzetet, ha a nemzetiség mint cél jelenik meg, s nem mint a továbblépés egyik eszköze. A 20. század nyelvére lefordítva ez azt jelenti, hogy a nemzetállam koncepcióját, az állam szuverenitását bizonyos fokig korlátozni szükséges (nemzetközi normák, szabályok által), s a feszültségforrások kiküszöbölése érdekében az országokon belül ki kell alakítani a kollektív kisebbségi jogok rendszerét — mondta megnyitójában az MTA elnöke. A Magyar Történelmi Társulat másik hagyományos eszméjét gr. Mikó Imre fejtette ki az első választmányi ülésen: a magyar történetírás nem működhet elszigetelten, csak szoros kapcsolatban a szomszéd népek történetírásával. Ezt a célt erősítette az 1940-ben — a társulat égisze alatt — megalakult Kelet-Közép-Európát kutató szekció, mely a Teleki Intézet és a Történettudományi Intézet bázisát jelentette e témában, egészen 1949. évi megszüntetéséig. A Történelmi Társulat ma is feladatának vallja e hagyományok továbbfolytatását, az egészséges, elfogulatlan, egymás tiszteletére építő történeti gondolkodás képviseletét a nagyközönség felé — zárta megnyitóját Kosáry Domokos. A tanácskozás első témaköre — a beköszöntő előadás vezérgondolatát folytatva —: „Magyar történetírás — kitekintés a szomszéd országok történetírására" címet viselte. Öt előadás hangzott el az első nap délelőttjén, melyek a szláv történetírás jellegzetességeit foglalták csokorba.