Századok – 1993
Tanulmányok - Pach Zsigmond Pál: A Levante-történetírás fordulata 1879 és 1918 között II/239
266 PACH ZSIGMOND PÁL 77 Jickeli értekezése előszavában jelezte, hogy „a latin nyelv hiányos ismerete dacára" próbált a középkori forrásokban tájékozódni: 33. 78 Jickeli, 67., 80. 79 Lásd fentebb a 36. jegyzetet. 80 Jickeli, 37., 48., 79. 81 Heyd, II, 158-216., 365^06. 82 Heyd, I, 583; II, 347., 382., 388., 397-398., 404. 83 Pályájáról tanulságos áttekintést nyújt: N. Iorga, Choix de textes. Publié avec un avant-propos, un tableau chronologique et une bibliographie sommaire par M Berza, Bucharest, 1972. 84 N. Iorga, Studii istorice asupra Chiliéi çi Cetá^ii-Albe, Bucureçti, 1899. - A szerző igen kiterjedt munkásságában később is fontos helyet foglalt el a levantei kereskedelem témaköre; lásd pl.: La politique vénitienne dans les eaux de la mer Noire. In: Bulletin de la section historique de l'Academie Roumaine, II, Bucarest, 1914, 289-370. 85 J. Bogdan, Documente çi regeste privitoare la relaçiile Jàrii Rumîneçti eu Braçovul çi Ungaria in secolul 15 çi 16, Bucureçti, 1902; Documente privitoare la rela(iile fàrii Romîneçti eu Braçovul çi eu Jara Ungureasca, I, 1413-1508, Bucureçti, 1905. 86 Heyd, II, 195-196., 384-385., 719. - Ulman Stromer „Püchel"-jének első közlése: Chroniken der deutschen Städte vom 14. bis 16. Jahrhundert, I, Nürnberg, 1860, 103. 87 St. Kutrzeba, Handel Krakowa w wiekach árednich na tie stusonków handlowych Polski, w Krakowie, 1902, 14-15., 21., 81., 106-115. - A szerző külön értekezésben is foglalkozott a témával: Handel Polski ze Wschodem w wiekach Srednich. In: Preglqd Polski, XXXVIII, 1903. 88 J. Nistor, Die auswärtigen Handelsbeziehungen der Moldau im 14., 15. und 16. Jahrhundert, Gotha, 1911, 178-196. A 15. században „a hazai és külföldi kereskedők célja Cetatea Albá volt, ahol a Levante-kereskedelem minden áruja rendelkezésükre állt": 213. 89 „De 1484-ben — folytatta — a moldvai kikötővárosok a török hatalmába kerültek, s ezzel a moldvai kereskedelem fénykora véget ért. A Fekete-tenger századokra szólóan török beltengerré vált. Ez az esemény nem kevésbé volt súlyos következményekkel terhes a moldvai kereskedelemre, mint Amerika és az Indiába vezető tengeri út felfedezése a német Hanzára és az itáliai kereskedővárosokra. De a kereskedelem Moldvában túl mély gyökereket vert, semhogy megszűnhetett volna. Utóvirágzásai kimutathatók a 16. század folyamán is": Nistor, 2-15. Hasonló megállapításokat tett a szerző másik könyvében is: Handel und Wandel in der Moldau bis zum Ende des 16. Jahrhunderts, Czemowitz, 1912. 90 Iorga, 8, 268-269. 91 „plámanii economici ai Moldovei lui § te fan eel Mare": Iorga, 255; Nistor, 212. 92 Domanovszky S., Duna-fekete-tengeri hajózásunk múltjáról, Bp., 1918, 8. 93 Jelavich, 256-257; Albrecht-Carrié, 238-239., 288-290; W. Rechberger, Zur Geschichte der Orientbahnen. Ein Beitrag zur österreichisch-ungarischen Eisenbahnpolitik auf dem Balkan 1852-1888. In: Österreichische Osthefte, 1960, no. 5, 348-359. 94 , A Bagdad-vasút döntő mértékben érintette Anglia érdekeit, mert birodalmának ütőerét: az India felé vezető utat fenyegette": F. H. Bode, Der Kampf um die Bagdadbahn 1903-1914, Breslau, 1941, 11. „Útrövidító átvágás (short cut) volt India irányában, de nem London, hanem Berlin felől": M. Jastrow, The War and the Bagdad Railway, Philadephia-London, 1917, 100. 95 É. Driault, La politique orientale de Napoléon. Sebastiani et Gardane 1806-1808, Paris, 1904, 7. A szerző a keleti kérdés történetéről összefoglaló áttekintést is adott a maga koráig: La question d'Orient depuis ses origines jusqu'à nos jours, Paris, 1905. 96 Hans v. Voltelini, Die Anfänge der Stadt Wien, Wien, 1912, 85-88; H. Zimmerer, Orienthandel und Donauschiffahrt, Wien, 1914. - Vö. még H. Wendt, Schlesien und der Orient. Ein geschichtlicher Rückblick, Breslau, 1916, V-VII.: „Azok a jelenkori törekvések és jövőbeli remények késztették a szerzőt könyve megírására, amelyeket a „Hamburg-Bagdad" jelszó fejez ki." 97 E. M. Earle, Turkey, the Great Powers and the Bagdad Railway. A Study in Imperialism, New York, 1923, 1-8. 98 Diószegi I., Az Osztrák-Magyar Monarchia külpolitikája a századfordulón; Aehrenthal külpolitikája és az annexió. In: Magyarország története, VII. (Főszerk. Hanák P.), Bp., 1978, 235-261., 749-757; Világtörténet, VII. (Szerk. A. A. Guber), Bp, 1965, 473-478. 99 Diószegi /., Az Osztrák-Magyar Monarchia külpolitikája az első világháború előtt. In:Magyarország története, VII, 1065-1081; Jelavich, 251., 268-272; Albrecht-Carrié, 280-286.
