Századok – 1993
Tanulmányok - Sándor Pál: Deák Ferenc a történelmi személyiség I/3
DEÁK FERENC A TÖRTÉNELMI SZEMÉLYISÉG 21 — június 6-án — zárt tanácskozáson Deák elé, aki midőn fölolvasták „közbeszólt" és a tervezetet egy másik szöveggel cserélte fel, amelyet a résztvevők jóvá is hagytak. így született meg, június 7-én, a Deák által végső formába öntött Ellenzéki Nyilatkozat. Deák Kossuth alapszövegét jelentősen korrigálta. Változtatott az ellenzék társadalmi vonatkozású teendőit tartalmazó szövegrészen; megrövidítette a kormányzat és Magyarország, illetve az ellenzék viszonyát tartalmazó fejtegetéseket; tompította az ellenzéknek a kormányzattal szemben kifejtett nézeteinek élét és elvetette azt a korábban egyszer már visszavont, de a június 6-i szövegtervezetbe újra beiktatott szövegrészét, amely az eltörlendő úrbériség állami kármentesítéssel történő kossuthi módozatának „igazságos" voltáról szólt. Kossuth ugyanis az úrbériség megszüntetését nem a jobbágytelekre, hanem csak a szolgáltatásokra vonatkoztatta. A megváltás összegét is csak olyan mértékben kívánta elismerni, amilyen mértékben a járandóságok a földesúrnak tényleges hasznot hoztak, nem pedig abban a mértékben, amelyben a jobbágynak terhet jelentettek. így le akarta szorítani az egy-egy telek országosan meghatározandó megváltási összegét, mert a jobbágytelek tényleges terhe és a földesúr tényleges haszna között különbség volt. Ezáltal a teljesnél kisebb kárpótlás elvét akarta érvényesíteni a szövegben. A deáki végső szövegben ez a rész így módosult: „előlépések történjenek, miszerint az örökváltság a status közbejöttével eszközlésbe vétettessék", ami határozott jele volt, hogy Deák a kossuthi formulát nem tartotta „igazságos"-nak. Joggal tartott attól, hogy az úrbériség túl radikális megoldásának kossuthi módja még a reform barátai között is ellenszegülést szülhet. Deák végső szövege hangsúlyozta, hogy „az összes monarchia egységének biztos fennállhatása" mellett az 1790. évi 10. tc. szellemében „Magyarország szabad ország", amely „törvényhozási rendszerében független", ezzel is erősen tompítva Kossuthnak azt a szövegtervezetét, amely az „egész törvény-és kormányrendszerében független" országról beszél, hallgatással mellőzve az „összes monarchia egységének" elvét. A legfontosabb reformok közül is kiemelkedik, az úrbéri viszonyok megszüntetésének előbb említett követelése mellett, a felelős minisztérium, a sajtószabadság, a közteherviselés megvalósításának elve; a nem nemes, valamint a szabad királyi városi és szabad kerületi népesség „ képviselet alapján úgy törvényhozási, mind helyhatósági jogokban" részesítése; a törvény előtti egyenlőség kimondása, Erdély uniója az anyaországgal; az ősiség eltörlése, hitel és birtokszerzés végett.6 4 Az ellenzéki nyilatkozat közreadásával hosszabb szünet következett Deák politikai működésében. Orvosa, Attomyr József határozott tanácsára, kivált a politikai életből és Pozsonyon át, közel három és fél hónapra, külföldre utazott, hogy a politikamentes élet nyugalmas és új környezetében szerezzen magának felfrissülést.65 Mindkét Nyilatkozat közzétételével pedig lezárult az a politikai folyamat, amely a politikai küzdelmeket az ország-és a megyegyűlések termeiből a sajtó területére, onnan az egyesületi mozgalmak útján a társadalom egyre szélesebb rétegeihez juttatta el, jelezve egy új korszak beköszöntének kezdetét.