Századok – 1993

Beszámoló - Emlékülés Amerika felfedezésének 500. évfordulója alkalmából (-n. –r.) I/I43

BESZÁMOLÓ 145 sztereotípiák és féligazságok gyűjteménye lett. Befejezésül ennek az általános folyamatnak hazai átalakulását és jellegzetességeit tekintette át az előadás. A délutáni ülésszakon Székely György elnökölt. Az első előadó Péter Katalin „Benczédi Székely István világkrónikája Amerikáról" c. előadásában először ismertette a címben szereplő protestáns prédikátor életútját, majd 1559-ben „Chronica ez világnak jeles dolgairól" címmel megjelent munkáját. Ez volt az első magyarnyelvű világtörténet, s ez számolt be hazánkban magyar nyelven elsőként Amerika felfedezéséről. A 16. századi tudományosságra a kozmográfikus szemlélet voltjellemző, míg Benczédi Székely István elsőként történeti tényként ábrázolta Amerika felfedezését, s ezzel meghaladta kora tudományosságának általános színvonalát. Teljesítménye mutatja, hogy a korabeli magyarországi értelmiség nem maradt el az európai tudományosságtól. Závodszky Géza „Az Egyesült Államok mint modernizációs modell a reformkori Magyarországon" c. előadásában a közelmúltban megvédett kandidátusi diszszertációjának eredményeit összegezte. Rámutatott, hogy az Egyesült Államok példája tartósan az érdeklődés fókuszában volt Magyarországon a reformkorban. Ennek magyarázata a sikerrel megvívott függetlenségi háború mellett az, hogy ott a kibontakozó ipari forradalmat nem kísérték a Nyugat-Európából ismert pauperizációs jelenségek. A modernizáció amerikai modelljének tehát — vagy amit Magyarországon annak tartottak — meghatározó szerepe volt abban, hogy az árutermelő birtokos nemesség nem hátrált vissza a szociális érvekkel is operáló konzervatívok programjához. Október 17-én délelőtt a Hadtörténelmi Múzeumban tartott ülésszakon Vargyai Gyula egyetemi tanár, a Hadtörténelmi Intézet helyettes igazgatója elnökölt. Az első előadó Urbán Aladár volt, aki „A magyar 1848 és az amerikai forradalom tanulságai" címmel tartotta meg előadását. Mindenekelőtt azt hangsúlyozta, hogy az amerikai forradalom tanulságainak a hazánkban sokkal jobban ismert nagy francia forradalom példájával szemben kellett érvényesülniük. Ezek a tanulságok kezdetben csak a frissen alakult nemzetőrség és az amerikai milícia összehasonlításában jelentkeztek, majd a fegyveres harc kirobbanása után a sajtó rendszeresen hivatkozott az amerikai függetlenségi háború és George Washington példájára. Gyakran emlegették az írott alkotmányt (mivel annak igénye nálunk is felmerült), majd a köztársaságot, amely békés ellenpéldája volt a francia forradalomból született köztársaságnak. Az előadás befejezésül azzal foglalkozott, hogy 1849 áprilisában Kossuth és munkatársai miként tekintették példaképnek az amerikai Függetlenségi Nyilatkozatot, s ennek fordítását elküldve az amerikai elnöknek, miként kísérelték meg felvenni a diplomáciai kapcsolatot az Egyesült Államokkal, amelytől a magyar függetlenség elismerését remélhették. Puskás Julianna „Az új bevándorlási hullám az USA-ban, 1880-1914" c. előadásában az Európából az Egyesült Államokba irányuló vándorlás fő időszakában (az 1830 -as évektől az 1920-as évekig) az ún. New Migration hullámát elemezte, amely alatt az 1880-1920 közötti időszakot értjük. Ennek során összehasonlította a Ny-ÉNy ill a Közép-Kelet-Dél-Kelet Európából érkezett bevándorlókat. Rámutatott a telepes és a munkásvándorlás (az ún. settlement and labor migration) különbségeire és jellegzetességeire, amelyekből az Old Migration és a New Migration különbségei