Századok – 1993
Közlemények - Kövér György: A bankkérdés: két–bankrendszer vagy binacionális bank I/89
BANKKÉRDÉS A KIEGYEZÉS UTÁN 125 96 uo. 211. A 80 milliós banki államadósság kérdésében nem mutatkozott semmi közeledés az osztrák és magyar álláspontok között. 97 ld. Pressburger. Noteninstitut i. m. 1.13. 1275-1300. 98 Archív ONB Protokoll No 6554 1876 okt. 26. 99 Zachar: i. m. 212-213. 100 Képviselőházi Napló VIII. k. 390. 1876 dec. 1. Politikusi öntudata mondatta vele azt a később nem igazolódott kijelentését, hogy „a két állam kormánya annak valósítását, a mit maga jónak lát, nem tehette és nem fogja tehetni soha függővé egy pénzintézet elhatározásától". 101 Archiv ONB Protokoll No 7104 és 7433. 102 Lucám jelentését közli Pressburger: Noteninstitut i. m. I. /3. 1300-1331. 103 Pressburger: Noteninstitut i. m. I. /3. 1248 ill. Gottas: i. m. 98. 104 Az előterjesztés fogalmazványának szövegét közli Gottas: i. m. 210-214. 105 „Referenten-Entwurf zu den Statuten der Bank Österreich-Ungarn" ld. Pressburger: Noteninstitut i. m. I. /3 133-1362. 106 Szövegét közli Gottas: i. m. 214-217. 107 Pressburger. Noteninstitut i. m. I. /3. 1366-1367. 108 Kossuth Lajos Iratai IX. к. Bp. 1902. 1877 jan. 5. Nyújtó Pálhoz írott levelében nem fogadta el a képviselőséget. 109 A lemondó levelet fakszimile közli Gottas: i. m. 220-224. Febr. 10-én Tisza lemondásához további magyarázatot fűzött a parlamentben. A „központi közeg összeállításának kérdése" kapcsán „olyan kívánalommal találkoztunk, melyet a mi meggyőződésünk szerint Magyarország állami tekintélyének csorbítása nélkül elfogadni nem lehetett". Képviselóhézi Napló X. k. 1877 febr. 10. 38. Míg Kossuth a „hazára", Tisza az „államra" volt kénytelen hivatkozni. A kortársak egy része Tisza lemondását csak „parlamenti humbugnak" tekintette. 110 Archiv ONB Protokoll No 838. 1877 febr. 8. Megjegyezzük, hogy Tisza a „Magyarország számára biztosítandó fix összeget" sorolta az első helyre, míg a bankkormányzó „a paritást a központi irányításban" említette fő akadályként. Ez véletlen, de azért mindkét fél álláspontja szempontjából jellemző apróság. Az igazgatósági ülésen egyébként a főtitkár, Lucám kifejtette a szervezeti koncepciót is. Eszerint „a statútum ugy lett elgondolva, hogy a tulajdonképpeni üzlet számára két, meghatározott tevékenységi körrel rendelkező testületet kell felállítani, nevezetesen egy igazgatóságot Bécsben, egy másikat Budapesten, majd legfőbb hatóságként egy szervet, amely nem csak az üzletvezetésre vonatkozó általános határozatokat állapítja meg e két igazgatóság számára, hanem ezeket felügyeli is..." 111 Archiv ONB Protokoll No 1102. 1877 febr. 22. 112 Pressburger. Noteninstitut i. m. I. /3. 1372 ill. Gottas: i. m. 109. 113 Zachar: i. m. 215. 114 vö. Archiv ONB ad Protokoll No 1364 1877 márc. 15. Bericht zu dem Entwürfe der Statuten der Österreichisch-ungarischen Bankgesellschaft von 2. März 1877 ill. MOL PM Ein. К 155 1089. cs. Konferenz vom 8. April 1877. Bizonyos kérdésekben megpróbáltak ellentámadásba lendülni: az eredetileg javasolt 6%-hoz képest az igazgatóság a nyereségfelosztásában való állami részesedést a 7 % feletti hányadra kívánta korlátozni, a választmány már 8 % fölé. Újra elővették a 80 milliós bankadósság ügyét. ш Archiv ONB Protokoll No 4488 1877 aug. 22. Az sem hanyagolható el, hogy az 1877 októberében nyilvános aláírásra bocsátott magyar aranyjáradék konzorciumnak nyújtott 11, 5 milliós viszontleszámitolási hitel meghosszabbítására a magyar PM közlése nyomán is ekkor került sor. uo. 1877. nov. 2. 116 ,A magyar igazgatóság a rendelkezésére bocsátott fix dotációt és ennek esetleg szaporítását saját belátása szerint önállólag helyezi el az országban;megállapítja az arányt, melyben ezen összeg a magyar bankpiacok között felosztandó;megszabja az egyes cégeknek nyújtandó hitel végső határát;meghatározza a magyar bankpiacok bírálóinak számát és kinevezi ezen bírálókat. Tehát a bank sajátságos hitelüzletének minden teendőit a rendelkezésére bocsátott összeg keretében tényleg gyakorolja". Képviselőházi Napló XII. k. 1877 okt. 27. 359-362. 117 Képviselőházi Napló XIII. k. 1877. nov. 2. 71. A korábbi évek nyilatkozatainak idézőit pedig ezzel fricskázza le: „én legalább nem tartom politikusnak, és nem is fogom soha tartani azt, ki azért mert valamit egyszer száján kieresztett, ha évek folyama alatt a viszonyok egészen megváltozván, az ország érdeke mást kíván is, mégis ahhoz fogna minduntalan ragaszkodni és elijesztené hiúsága által magát attól, hogy azt tegye, mit az országra nézve jónak lát..." 118 uo. 1877. nov 7. Nem nehéz Wahrmann, Tisza és Széli nézetei között a nézetkülönbségek hajszálrepedéseit felfedezni.
