Századok – 1992
Közlemények - Varga László: Zsidó bevándorlás Magyarországon I/59
78 VARGA LÁSZLÓ egyrészt a politikai és gazdasági modernizáció kezdeményezése már nem az udvartól indult ki, sőt egyre inkább annak ellenállásába ütközött, hanem a liberális magyar nemességtől, másrészt pedig egyre inkább kiütközött a német városi polgárság retrográd, feudális jellege. A vállalkozó, — társadalmilag is egyre határozottabban az elszigeteltségből kitörő — zsidó polgárság számára a nélkülözhetetlen modernizáció egyre inkább elszakadt a Habsburg-háztól, illetve a másik oldalon a hazai németségtől, s ez a korábbi beilleszkedés meghaladását követelte tőle. Ebben a folyamatban persze az is egyre határozottabban kifejezésre jutott, hogy a gazdasági modernizáció elválaszthatatlan a társadalmitól, szűkebben és még konkrétabban a politikaitól. Amíg a felvilágosult abszolutizmus ennek ígéretét hordozta magában, addig a betelepült és fokozatosan — éppen a német identitás által — meggyökeredző zsidóságban fel sem merülhetett a magyar nemzeti identitás bármiféle gondolata. Abban a pillanatban azonban, amikor a Habsburg-pártiság és tágabban a „németség" szembekerül a zsidóság — vagy legalábbis annak meghatározó része — által képviselt polgárosodással, sőt sokkal inkább a magyar nemesség válik ennek egyre inkább hordozójává, ez a polgárosodott zsidó elem új választás, új alternatíva előtt találja magát. JEGYZETEK 1 Giünvald Fülöp - Scheiber Sándor Adalékok a magyar zsidóság településtörténetéhez a XVIII. század első felében. In Uők (szerk.): Az elsó zsidó conscriptiok 1725-1748. Magyar-Zsidó Oklevéltár VII. köt. 5-6. 2 A tizenharmadik tötzs. Bp. 1990. 3 A magyarország zsidók története a kezdetektől a mohácsi vészig. 4 Egy előítélet nyomában. In Manák Péter (szerk.) Zsidókérdés, asszimiláció, antiszemitizmus. Tanulmányok a zsidókérdésről a huszadik század Magyarországon. Bp. 1984. 5 Jacob Katz: The Uniqueness of Hungarian Jewry. In Forum (Jerusalem) 1977. 2. sz. 6 Vö.Schulhof Izsák: Budai Krónika. Bp.l979., ill. Szakály Ferenc utószava a kötethez. 7 Acsády Ignác: Magyarország népessége a pragmatica sanctio korában. Bp. 1896. Adatait korrigálta Griinvald-Scheiber i.m. 12., ill. eltérő adatokat közöl Büchler Sándor: A zsidók története Budapesten a legrégibb időktől 1867-ig. Bp. 1901. 233. Itt saját számításaimat közlöm a Magyar-Zsidó Oklevéltár Ш. és VII. köteteiben közzétett összeírás alapján. 8 Gábor Anna kéziratos tanulmánya (A zsidók betelepedése a mai Szabolcs-Szatmár megyébe a XVIII. század elejétől a XIX. század közepéig) szerint a Szabolcs-Szatmár Megyei Levéltárban fennmaradtak az 1736-os összeírás ívei. 9 Természetesen ez az értékváltás rendkívül széles mezőben mozgott egészen a szélsőséges antiszemitizmusig. 10 Kovács Alajos: A zsidóság térfoglalása Magyarországon. Bp. 1922. 13. Más kérdés, hogy Kovács adatai helyenként korrekcióra szorulnak. Ezt ebben a munkában csak részlegesen végezhettük el. 11 Marton Emő: A zsidóság családfája. Vázlat a magyar zsidóság településtörténetéhez. Kolozsvár 1941.54. 12 Száraz i.m. 315. 13 Nappali hold. In Hitel 1990. 19. sz. Vö. Hanák Péter: Hagyományos és jövőkép. In Népszabadság 1990. szept. 29.Nem neház kimutatni, hogy a vonatkozó szakirodalom miként szakad el a forrásoktól jelen esetben a statisztikáktól, jelezve egyben, hogy tudományos feldolgozások, érvek aligha alkalmasak „tudományos" előítéletek tartót cáfolatára. 14 Forrás (hasonlóan a további demográfiai tálázatokhoz): 1720/35-re a Magyar-Zsidó Oklevéltár III. és VII. kötete, ill. Acsády i.m.; 1787-re Thirring Gusztáv:Magyarország népessége II. József korában. Bp. 1938.; 1805-re és 1850-re Kovács i.m; 1825-re B.Lukács Ágnes:Magyarország népessége törvényhatóságok szerint az 1820-as években. Bp. 1978.; 1830-ra Fényes Elek: Magyarországnak és hozzákapcsolt
