Századok – 1992

Közlemények - Kosztolnyik Zoltán: III. András és a pápai udvar V–VI/646

iii. andrás és a pápai udvar 657 "Származásáról a Krónika, c. 187, SSH, I, 478, 3-31; indirekte a Váradi és a Zágrábi krónikák, ibid., I, 214, 11-19. 57

A Képes Krónika szerint erre a III. Andrással nem szimpatizáló magyar főurak kérték Rómát, ibid., I. 477, 4-13; így a krónika szövegéhez történő hozzáadás, „quomodo in preiudicium regis Andree Karolus puer papam in Hungáriám mititur pro rege; ibid., I, 477, 26-27. Az „ellenzék" egy rövid időre el is fogta a királyt, cf. Annales Mellicenses, MG H SS, IX, 510, 42. 58

Miért is csak azon főurak, akik az uralkodó megbuktatására törekedtek, támogatták amint erről később VIII. Bonifác pápa leveléből értesülünk, - ld. Potthast, 24791, VMH, 618 szám alatt, ill. CD, Vl-a, 225. S9

A krónikás kifejti, „qua ratione meruerit coronam regni Hungáriáé accipere," SSH, I, 475, 7-8; magyarázata magában foglalja a c. 186 teljes szövegét, ibid., I, 475k.; v.ö. Thuróczy Krónika, c. 109. "•Erről újra csak VIII. Bonifác pápa 1299 márc. 12-i levele - Id. supra, 58. jegyz., ill. a pápához fellebező Iván gróf esetét tárgyaló a G.D. Teutsch — F. Firnhaber, eds. Urkundenbuch zur Geschichte Siebenbürgens, a Fontes ferum Austricarurru Àbt. 2: Diplomataria, XV köt., Bécs, 1857, 179, közölte irat, - a két szöveg majdnem egyezik? Katona, VI, 1217. "Krónika, c. 187, SSH, I, 478, 14-22: a pápa halálát említi az Annales Jacobi Aurie, MGHS, XVIII, 340, 25-28; Potthast, II, 1214; politikáját méltatja Hefele, VI, 269. 62P. Herde, Cölestin V, 1294, der Engelpapst, a G. Dernier szerkesztette Päpste und Papsttum sorozat 16 kötete, Stuttgart, 1981, 84kk., ill. 138kk.; v.ö. Vita et obitus b. Petri conf. Celestini Papae V, ii: 17, и.о., 264., valamint Vita in volgare des S. Tiraboschi, c, 34: de renintuoatione, и.о. 325k. Továbbá, P. J. Olivi, „De reninciatione papae Coelestini V, „P. Livarius feldolgozásában, Archívum Franciscanum historicum, II, 1918, 309kk.; F. Baethgen, „Zur Geschichte des Hauses Gaetani, "Historische Zeitschrift, 138, 1928, 47kk.; Takács I, „Fra Jacopone da Todi 'egyházpolitikája', „Katholikus Szemle, 45, 1931, 181kk.; J. R. Eastman, „Giles of Rome and Celestine V: the Franciscan Revoluition and the Theology of Abdivation," Catholic Historical Rewiew, 76, 1900, 195kk.; V. Cölesztin pápa halála, Hefele, VI, 272. ^Gregorovius, V, 522, J. Hallet, Das Papsttum Idee und Wirklichkeit, átdolg, kiad., 5. köt., Stuttgart, 1952-59, V, 93; Fraknói I. 102. MGregorovius, V, Haller, V, 132k; F. X. Seppelt, Geschichte der Päpste, 5 köt. München, 1949-57, IV, 24kk., az 1300-as jubileumi évről, и. sz. Gregorovius, V, 557kk., és Hefele, VI, 284. I, 478, 11-14: и.о. 1, 214, 18-18: ÁUO, X, 189kk.; VMH, I, 398. NoCD, VI-2, - anno 1298; ÁUO, X, 273k. 67Ibid., X 269, 305k., és 306k. NoIbid., V, 189kk.; v.ö. Potthast, 24672 szám, VMH, 615 szám, ill. CD, VI-2, 154kk. 69

Knauz, II, 433kk. 70

Fraknói, I, 103. 71

Erről egy pápai leirat értesít, Potthast, 24773 szám, ill. VMH 616 szám alatt. ^Uo. 615 szám. ^Uo. 616 sz. 74

Uo. 616 szám. 75

Uo. 616 szám alatt. 76

Erre a gyűlésre: congregatio generálisra az előző években a pesti ferencesek rendházában aug. 4-én megtartott országgyűlés:congregariogeneralis 34-ik cikkelyében foglalt rendelkezés alapján került sor: „... ad quindenas beati Georgii in Rakus, iucta Danubium, conuenire teneantur;" RHM, II, 639; Marczali, Enchiridion, 196, nem közli, de megjegyzi, hogy az 1298-as összejövetel első 44 cikkelye valódi csupán, a többi csak hozzáadás, mely a király és a bárók végrehajtó rendelkezéseit tartalmazza, и.о. 186. Hóman В.- Szekfű Gy., Magyar történet, 5 köt., 6 kiad., Budapest, 1939, I. 658 nézete szerint az 1299. évi határozatok az 1298-as törvényhez fűzve, - a 45 szakasztól kezdődően, jutottak korunkra. A Missale romanum szerint szent Domonkos ünnepe aug. 4-re esett, de korábban aug. 5-én tartották - így pl- egy XIV. századbeli dömés naptárral rendelkező spalatói misekönyvben, cf. P. Radó, Libri liturgici manu scripti bibliothecarum Hungáriáé, Budapest, 1947,104kk., avagy egy 1363-ból származó soproni misszáléban, и.о. 107kk.; H. Grotefend, Taschenbuch der Zeitrechnung, 11-ik kiadás, Hannover, 1971, 48. I. de Battyhány, ed., Leges ecclesiasticae regni Hungáriáé et provinciarum adiacentium, 3 köt., Claudipoli, 1842etc., II, 506, a diétát „synodus Pestiensis"-ként említi, míg P. Palazzini, Dizioraniu dei concili, 6 köt., Róma, 1963-68, III, 386, „assemblea conciliare mixta"-ként tartja számon; ehhez Lothar Waldmüller, Die Synoden in Dalmatien, Kroatien und Ungarn von der Völkerwanderung bis zum Ende der Árpádén, а W. Brandmüller