Századok – 1992

Közlemények - Varga László: Zsidó bevándorlás Magyarországon I/59

ZSIDÓ BEVÁNDORLÁS MAGYARORSZÁGON 63 vást állítható, hogy a korabeli magyarország zsidósága legalább háromnegyede az említett határmeni, ill. -közeli megyékben élt. A határmenti letelepedés következtében földrajzilag is jól elkülöníthető az északkeleti és a nyugati bevándorlás. A bevándorlás szempontjából tehát egyfajta tiszta „lengyel" területet alkottak Sáros, Zemplén, Ung, Bereg, Máramaros és Ugocsa megyék, „lengyel" többségű, de alapvetően már „vegyes" terület Abaúj, Szatmár és Szabolcs megyék (ezekben Lengyelországból, azaz Galíciából érkező zsidók aránya 50-60% között volt.) Mintegy elválasztó sávot alkottak Szepes, Gömör-Kishont, Zólyom, Bars, Hont megyék, amelyekben ebben az időszakban egyáltalán nem, vagy csak kis számban éltek zsidók. A nyugati övezet önmagában is három külön területre tagolható. Az északi megyékben (Árva, Liptó, Trencsén) szinte kizárólag Morvaországból bevándorolt zsidók éltek, a középső megyékben: Nyitra, Pozsony, Moson) morvaországiak és magyarországiak vegyesen míg az ettől délre eső határmenti megyékben (Sopron, Vas, Zala) túlnyomórészt, sőt helyenkét kizárólag magyarországiak. 2. táblázat A zsidóság összetétele „eredete" szerint az 1735-ös összeírás alapján a határmenti megyékben és országokban. Vármegye Lélekszám Családfők száma Magyar % Morva" % Lengyel % Egyéb % Ismeretlen % Máramaros 371 66 (100)°° Ugocsa 117 26 (100)°° Bereg 236 53 1,9 83 15,1 Ung 166 43 2,3 37,2 60,5 Zemplén 546 119 6,7 10,1 77,3 0,8 5,1 Sáros 315 61 100 „Lengyel" megyék 1751 368 2,4 3,5 82,9 0,3 10,9 Szatmár (346)* 105 Szabolcs (221)* 60 Abaújvár 167 42 9,5 23,8 54,8 11,9 „Lengyel vegyes"megyék 167 42 9,5 23,8 54,8 11,9 Árva 29 5 100 Liptó 68 15 100 Trencsén 807 165 1,2 97,6 0,6 0,6 „Morva" megyék 904 184 1,1 97,8 0,5 0,6 Nyitra 1979 439 15,7 70,6 1,1 0,7 11,9 Pozsony 2024 410 45,1 43,2 2,7 7,1 1,9 Moson 856 196 60,2 33,2 3,1 3,5 „Morva-magyar"megyék 4859 1045 35,6 52,8 2,1 3,7 5,8 Sopron 1949 429 93,9 5,4 0,7