Századok – 1992
Közlemények - Kosztolnyik Zoltán: III. András és a pápai udvar V–VI/646
654 kosztolnyik zoltán mellett szokásos lapszéldísz. Károly Róbert származását kifejti az 1303. máj. 31-n kelt pápai levél, cf. A Theiner, ed., Vetera monumenta históriám Hungáriáé sacram illusrantia, 2, köt. Róma 1869-60 ezután VMH I. 397kk., kül. 398, 635 szám alatt. V.ö., 14-Chronicon Posoniense, c. 77, SSH II, 46k. 7Щ I, 478, 14-22. *Ibid., I, 478, 22; VMH, I, 373. 9SSH I, 476.; András hg II. András király harmadik házasságából postumusként született István hercegnek - ob. 1271, — második, Morosini Tomasinával kötött frigyéből származott gyermeke volt, — ld. ibid., 475, 14-21, ill. Wertner M., Az Árpádok családi története Nagybecskerek, 1892, 547, — így II. András unokája, ibid., 550kk.; SSH, I. 476. 45. István hg. előző házasságát említi a Krónika, ibid., I, 476, 8-10, avagy Salimbenensis de Alamo Chronica, MGHSS, XXII, 167k., ill. 169: Wertner, 560k. Egy korabeli dokumentum alapján ítélve, 1300-ban még élt Tomasina, ÁUO, X, 375. András hg. nagynénje I. Jakab aragóniai király felesége volt, annak leánya volt Protugál Erzsébet — Lusitaniae, cf. Acta sanctorum Bollandina, 60 köt., Párizs-Róma, 1864-76, ezután ASS, Iuliii 4, II, 173kk. U.a. Magyarországi szent Erzsébet, András hg. nagynénje, II. András első házasságából született, SSH I, 466, 16-18; Pray, Vita s. Elisabethae viduae landgravianae Thuringiae, "iyrnavie, 1780, ЗЗкк.: Püskey M., Árpádházi Szent Erzsébet Róma, 1981. 6; Z. J. Kosztolnyik, „Saint Elizabeth of Hungary," Great Lives from History: Ancient and Medieval series, ed. F. H. Magill, Pasadena, Calif., 1988, 655kk. Magyarországi szent Margit pedig Erzsébet bátyjának, IV. Béla királynak volt a leánya, -ASS, Ian. 28, III, 516kk.; I, 464, 11-13. 10 Erről pedig maga az uralkodó tett említést az óbudai diéta 1291 febr. 22-én a királyi alkancellár révén ellenjegyzett határozatainak bevezetésében, — cf. S.I. Endlicher, ed., Rerum Hungaricarum monumenta Arpadiana 2 köt, Sanktgallen, 1849; egykötetes u.ny., Leipzig, 1931. ezután RHM, II, 615, illetve egy, még 1290-ben kelt iratában, — ÁUO, V, lk. A magyar királykoronázással kapcsolatban, ld. III Ince pápa pl. 1204 ápr. 24-n, avagy 1209. máj. 15-n kelt leveleit. A Potthast, ed.,- Regestapontificum Romanorum, 2 köt., Berlin, 1875, ezután Potthast, 2196, ill. 3725 sz. alatti; szövegét J. P. Migne, ed., Patrologiae cursus completus, series latina, 221 köt., Párizs, 1844-55, ezután MPL, 340, ill. 216, 50 hasábjain; Z.J. Kosztolnyik, From Coloman the Learned to Béla III, 1095-1196: Hungarian Domestic Policies and Ther Impact Upon Foreign Affairs, New York, 1987. 279, ill. 289, 124 jegyz.: uő., „The Church and Béla III of Hungary: Archbishop Lukács of Esztergom, „Church History, 49, 1980, 375kk. "Potthast, 25081 szám, VMH 621 szám alatt: CD, VI-2, 316k., és VIII-1, 63. F. Palacky, Geschichte vom Böhmen, II köt., 1 részleg, Prága, 1866, 350kk., de VIII Bonifác pápa ellen volt, и.о. 353k. USSH, I, 480, 15-21; Vencel származása s trónigénye, и.о. I, 480, 10-14. u„Sedes namque tunc archiepiscopatus Strigoniensis vacabat," ibid., I, 480, 21-22, és 6. jegyz. 14 Ld. a már idézet pápai levelet Potthast, 25081 sz. alatt; v.ö. a 25080 sz alatt iktatott Miklós ostiani püspök pápai légátushoz küldött pápai leirattal, VMH, 622 sz., ill. CD, VI-2, 313. E leveleket érdemes összehasonlítani Villanovai Arnold De tempore adventus Christi с. munkájával, — cf. H. Finke, Aus den Tagen Bonifatius VIII., Münster, 1902, Quellen clvii, 21 jegyz. aki azt a felfogást képviselte, hogy a pápa maga Krisztus volt e földön; avagy magának VIII Bonifác pápának 1300. máj. 13-án kelt iratával, Potthast, 24953: Apostolica sedes, melynek szövegét A Theiner, ad., Codex diplomaticus domini temporalis s. sedis, vol I: 756-1334, Róma, 1861 371, 574 szám, tovább a pápa 1302 nov. 18-n kelt Unam sanctam bullájával, Potthast, 25189; szövegét Ae. Friedberg, ad., Corpus Iuris Canonici, 2 köt. Leipzig, 1878, uny. Graz, 1989, II, 1245kk,; u.sz. A. Dempf, Sacrum impérium, 4 kiad. München-Bécs, 1973, 445kk. Ezzel összefüggően megemlítendő, hogy Quidort: Párizsi János, De potestata regia et papali, cf. M. Goldast, ed., Monarchia s. RomaniiImperii, vol. II, Frankfurt, 1614, 108kk., meggyőzően hangoztatta, hogy a római szentszék csakis egyházi-vallási ügyekben illetékes. Erről még C. H. Mcllwain, The Growth of Political Thought in the West, New York, 1932, 265, ill R. W. — A. J. Carlyle, A History of Medieval Political Theory in the West, vol. V, New York, é.n. u.ny., 4222kk., megjegyzéseit. "1290. júl. 30-,, ld. Potthast, 23342 sz.; VMH, 586 sz. 16 Erről a pápa levele Benevenutus légátushoz, akit Magyarországra küld, hogy onnét helyzetjelentést tegyen, Potthast, 23384; WMH, 588 szám, 1290 szept. 7-i keltezéssel. "Potthast, 23534; VMH, 598 szám, 1291 jan. 31-i dátummal. 18 Potthast, 23544; VMH, 599 sz. S. Katona, História critica regum Hungáriáé stirpis Arpadianae, 7 köt., Pest-Buda, 1779-81, VI, 1052. "Hasonló utasítást nyert az új pápai légátus is, Ugoccione János aesi püspök, az 1290 dec, 28-án kiadott pápai leiratban, Potthast. 23510 zz., ill. VMH 593 sz.; CD VI-1, 84; Katona, VI, 1050. 2°Ez kitűnik egy korábbi Rudolfhoz intézett levélből - Potthast, 23386, VMH 589 szám alatt. 2l Ibid., 588 sz.; Potthast, 23385 szám, kelte 1290 szept. 8.
