Századok – 1992
Közlemények - Kosztolnyik Zoltán: III. András és a pápai udvar V–VI/646
650 kosztolnyik zoltán római szentszék számára fontos volt az új nápolyi uralkodóházzal fenntartandó kapcsolat, így nem volt hajlandó elfogadni „velencei," azaz árpádházi III. András trónigényét, akinek pedig atyja, az 1271-ben elhunyt István herceg IV. Béla féltestvére volt, az 1235-ben meghalt II. András király harmadik házasságából származott késón született fia.52 A szentszék politikai s diplomáciai sakkhúzásait az a körülmény sem segítette, hogy III. András elsó feleségének, a lengyel Fenenának halála után53 a korábbi rivális trónkövetelő Albert herceg, most már német császár leányával, Ágnessel kötött házasságot.5 4 Az Ágnes hercegnővel kötött házasság hátteréhez hozzátartozik III. András osztrák hadjárata. Albert herceg, hogy Bécs elnyúló ostromát megrövidítse, a hainburgi békében lemondott a magyar trónról, visszaadta az általa korábban elfoglalt magyar területet, s csupán azt kérte, hogy magyar részről bontsák le a határszéli erődítéseket.55 Azonban ezen békekötés nem tetszett a kőszegi Henrik családnak, III. András korábbi támogatójának, miért is a család a nápolyi Mária pártjára állt: koronát s zászlót nyújtott át Mária fiának, Martel Károlynak, aki viszont Habsburg Rudolf német uralkodó leányát, Klementiát vette nőül. Ebből a frigyből született Károly Róbert,56 magyarul Károly, akit VIII Bonifác pápa nagy körültekintéssel támogatott a törvényes uralkodóval szemben.5 7 A pápai légátus nem volt irigylésre méltó helyzetben. III. Andrást királyként nem ismerhette el, de ellene fel nem léphetett. így oda kellett, hogy hasson, hogy az uralkodó trónigényének kérdésében maga a szentszék döntsön.58 Ezzel az elgondolással a király hívei: a főpapság, nem értettek egyet. III. András születése folytán s megválasztása révén koronás magyar király volt, pápai hozzájárulásra nem volt szükség.59 Ezért a püspök mindenkit, aki az uralkodónak hűséget nem fogadott, aki külső, pápai beavatkozástól várta a trónöröklés rendezését, hűtlenséggel vádolt s kiközösített.60 Ugyanakkor a főpapság, hogy politikai függetlenségüket s ténykedési szabadságukat megőrizzék, teljes tisztelettel adóztak a pápai légátus személye iránt s hivatalával szemben, aki IV. Miklós pápa halála után visszatért Rómába.61 A remete V. Cölesztin pápa lemondása után,6 2 aki tudvalevőleg a nápolyi udvar befolyása alatt állt, de magyarországi ügyekben nem avatkozott bele6 3 VIII. Bonifác lett a pápa. Az új pápa első hivatalos ebédjén Mária királyné férje, II. Károly király, és fia, Martel Károly, „Nápoly és Magyarország uralkodói" szolgáltak fel!64 Az a Martel Károly, akinek fia Károly Róbert nem a nápolyi hanem a magyar trónt volt hivatva örökölni.6 5 Ennek dacára, az új pápa nem segítette az Anjou házat, hogy a magyar trón várományosa legyen. Sőt felszólította a pápai politikát követő Németújvári grófokat, hogy az általuk lefoglalt egyházi javakat szolgáltasság vissza. Ez ügyben lefolytandó bírói eljárást az esztergomi érsekre bízta.6 6 Még az a kettős körülmény is, hogy 1297 tavaszán Mária nápolyi királyné udvari káplánját spalatói érsekké nevezte ki a pápa,6 7 valamint 1298-ban Mária é* a Brebiri grófok kérésének eleget téve Sebenicoban püspökséget alapított, a szentszék csupán arra utal, hogy Róma továbbra is érdeklődött a nápolyi Anjou dinasztia magyar vonatkozású politikai ténykedései iránt.6 8 Ladomér esztergomi érsek halála változást hozott a pápai politikában. Az esztergomi káptalan III. András alkancellárját, Bodoli Gergely fehérvári prépostot vá-
