Századok – 1992

Tanulmányok - Székely György: A polgári rend előzményeihez: a városi elit a 12–13. századi Európában V–VI/517

532 székely györgy (Handelsbürger) és a kézművesek (Handwerksbürger). Az önkormányzat bizonyosfokú kifejezője itt is a városi pecsét, amit 1240 körül alkothattak meg. A pajzsformájú címerkép körül a +S.CIVIVM. ANASI körirat jelzi a polgári közösség létét, de az első oklevél, amelyben 1242-ben ezt említik, a vezetőrétegre utal (sigillum Burgensium de Aneso). A pecsétbe foglalt címer 1230 utáni osztott címer, amely párducot és az osztrák címerpólyák kétharmadát ábrázolja. Az utóbbi utal Enns előkelő függésére, egyben az autonómia korlátjára is. Ennek felel meg Gozzo kremsi patrícius: 1273-ban Felsőausztria igazgatásának élére kerülve hivatalviselő vagy tartományi fejedelmi kezelő Enns-ben. Ennek a személynek szerepe is ráirányítja a figyelmet Krems és a vele szomszédos Stein városokra. Krems város bírájának hivatala már 1196-ban fennállt. Mellette említik Krems és Stain 12 meliores-et, akinek tiszteleti jelöléséből nőtt ki az esküdtek (iurati) intézménye, akik a tanács előfutárai. A két város összekapcsolódáit mutatja még a két polgárközségből szintén 1250 körül képződött közös bírósági szervezet (universitas civium in Chrems et in Stein). Krems fejedelmi városuraság alatt állt, ezt mutatják a város pecsétei. A legrégibb, 1250 körül, baloldalán a felemelkedő Babenbergi oroszlánt, jobboldalán fél egyfejű sast mutat. Ez megváltozott a cseh király Píemysl Ottokár idején (1266-71) a pecsét közepére hársfa került mint az igazságszolgáltatás jelképe, jobboldalra a cseh oroszlán, baloldalra pedig a pajzssávok. 1277-ben viszont Habsburgi Rudolf kicseréltette a cseh oroszlánt egy csuporsisakra. A város gyakori gazdacseréje mégis olyan tényező lehetett, ami lazított a városúri függésen és a fejedelem képviselőjét a városi érdekekhez erősebben kötötte. Talán ezt sejthetjük Gozzo városbíró 1275 körüli tevékenységében. Városi palotát épített egy tér és egy utca (a mai Hoher Markt és Margarethenstrasse) sarkán. Ez a várszerű ház gótikus alsó ívsorokkal és emeleti olaszos román ikerablakokkal adott teret az igazságszolgáltatásnak, ami alkalmasint a palota loggiájáról folyt.11 Európa egyik legfejlettebb városhálózata Németalföldön alakult ki, főleg annak ma Belgiumhoz és Észak-Franciaországhoz tartozó részén. Érdemes tehát szemügyre venni, hogyan jelentek meg itt a vezető városi tisztségtípusok, a probi homines, jurés, scabini, mint akik a város (civitas) kormányzatát és igazságszolgáltatását lebonyolítják. Nyilvánvaló, hogy kezdetben mint a városúr tanácsosai és az általa behelyezett személyek járhattak el. Társadalmi helyüket és életformájukat az jellemzi, hogy mint patríciátus egyfajta nemesi helyzetet élveztek a városi lakosságon belül. Kőházakban (stenen) laktak, szívesen viselték az urak címét (dominus, sire, her), ami pedig a lovagoknak volt fenntartva. Ehhez képest utánozták a leszármazási nemesek (nobiles) életmódját, leányaikat nemesekhez vagy lovagokhoz igyekeztek férjhezadni. Mindezt gazdasági aktivitásuk, távolsági kereskedő (mercatores) voltuk tette lehetővé, vagyonuk és társadalmi helyzetük alapján előkelőbb városi réteg (melioratus)ként fogadták el őket. Flandriában és a mai Belgium szomszédos részein a városfejlődésnek gyors üteme létrehozta a város melletti előváros (burgus, bourg) és a külváros (suburbium, faubourg) településfokozatát. Jogi helyzet és katonai szerep tekintetében jóidéig más volt a civitas és a burgus sorsa. Az utóbbi típus kereskedelmi és ipari fejlődése idővel olyan virágzást eredményezett, hogy új polgársággá vált a burgus népessége s ez lett az új osztály névadója (burgensis, bourgeois).