Századok – 1992

Tanulmányok - Székely György: A polgári rend előzményeihez: a városi elit a 12–13. századi Európában V–VI/517

526 székely györgy a központi hatalom oldalán — való elkötelezettségét egyaránt mutatják a pápaság és a császárság első küzdelme alatti megmozdulások. Az 1073. évi wormsi felkelés példát mutatott a kölnieknek. A németországi városi önkormányzati törekvések élén az a maga korában hallatlan eset áll, amelyről Hersfeldi Lambert Évkönyvei emlékeznek meg. A kölni polgári önállósodási törekvés 1074-ben vezetett felkelésre Anno érsek, a városúr ellen. Oka vagy inkább kiváltó szikrája alkalmi és egyéni sérelem volt: a kölni érsek lefoglaltatta egy kereskedő hajóját, hogy a münsteri püspök hazatérését megkönnyítse. Valószínűleg régi szokásjogra hivatkozhatott annél a városúr, amit azonban a meggazdagodott és hatalmukat érző kölni kereskedők, főleg a fiatalabbak nem fogadtak el. A hajótulajdonos kereskedő fia az érsek emberei ellen önsegélyhez folyamodott, ami városi felkeléssé szélesedett. Anno érsek kénytelen volt elmenekülni Neuss városába, ott gyűjtötte össze fegyvereseit a kölni megmozdulás leverésére. A városi politikai szervezetet még nélkülöző polgárság felkelése az érseki haddal szemben összeomlott. Mégis kiindulópont lett ez a városi kormányzat viszonylagos gyors átalakulásában. A mainzi érsek 1077 évi elűzését már a király honorálta. Metzben a 11. század utolsó két évtizedében zajlottak az események. Az ezekhez képest némileg elmaradott középnémetországi városfejlődés jele, hogy Erfurtban ezidőtájt a kereskedőtelep temploma körül csoportosultak mindazok, akik a városi közösség szélesebb alakulására törekedtek. A város települési és jogi-társadalmi szempontból is eltérő elemekre tagozódtak, illetve ilyenekből ötvöződtek össze. A tulajdonképeni város mellett volt váralja (suburbium), ahol a várnak szolgáló lakosok éltek. Ellenben a város előtt elhelyezkedő település (Vorstadt) lakosai teljes polgárjogot élvezhettek.9 A városi vezetőréteg (Führungsschicht) kialakulása Németországban bonyolult formákat öltött. Vizsgálódásra érdemes, kik voltak a probi homines és az esküdtek megfelelői és hogy meddig játszottak szerepet az ülnök scabini (a Schöffek) a német királyság városaiban mint az utóbbiak igazgatásában és igazságszolgáltatásában szerepet játszó típusok, valamint hogy meddig végezték ezt mint a városúr tanácsadói és az általa behelyezett tisztviselők. A Maas, Mosel, Rajna vidék városaira nézve vetette fel Edith Ennen azt a kérdéssort — de ez általánosabb érvényű —, hogy a községalakulás mindenekelőtt társadalomtörténeti fejlemény is: milyen társadalmi rétegek uralkodók vagy vannak uralom alatt, vezetők vagy vezetettek, felemelkedők, félreszorítottak vagy lesüllyedők minőségében kapcsolódnak-e ebbe a folyamatba? A Rajna vidéki városokban Strassburgtól Bonnig, de általánosabban az Alpoktól északra pl. Mainz, Worms, Speyer, Trier esetében miniszteriálisok és milites nagyobb mértékben vannak képviselve a városi felső, vezető rétegekben. Ezekkel szemben kivételes Freiburg in Breisgau (1120) és Lübeck (1157-58), amelyekben nem vehettek részt a városigazgatásban a lovagok és a ministerielles. Strassburg és Zürich miniszteriális és lovagi családjai is aktív szerepet vállaltak a városi arisztokráciában. Nem egy miniszteriális család előtt Kölnben és Regensburgban két út volt járható: vagy lovaggá emelkednek a városon kívül, vagy polgárrá válnak a városban, a közösségbeli polgár jogállását vállalva - közülük sokan választottak a városi patriciátusba vivő második lehetőséget. A Rajna melletti frank város Oppenheim ministeriales lakosaiból városi lovagok váltak. 1226-ban a császár rájuk