Századok – 1992

Közlemények - Tófalvi Zoltán: A sóvidéki népoktatás története 1848-ig III–IV/427

444 tófalvi zoltán A reformkori művelődési mozgalmak eredményeként létrejöttek az első falusi olvasókörök is, amelyek mintegy kiegészítették a kisiskolákban folyó oktatást. Tudo­másunk van olvasókörök működéséről Alsócsernátonban, Galambfalván, Tordátfal­ván, Etéden, Dombón, Atyhában, Zsákodon és Kadácson.12 3 Atyhában 1845-ben alakult meg a téli olvasóegylet:„A buzgó lelkész ajánlván könyvtárát, mely elegendő volt, mert marosvásárhelyi profeszorságából való elköltöztetésekor egy szekér köny­vét vecturázta a megye. (...) Rendes olvasmányul szolgálnak: a Mentor, Gazdasági kistükör, Mezei naptár, a Vasárnapi Újság kereskedési, ember és marha orvostani értekezései, főleg a híres püspök, Szepesi bibliája - és kathekizmusa, Schnell példa­beszédei és már erkölcsös könyvek."110 Az atyhai téli olvasóegylet működése termékenyítőleg hatott az egész környék népoktatásának fejlődésére. A társadalom fejlődésének eredményeként mindinkább szükségessé vált a funkcionális írás-olvasás a parasztság egésze számára. Bár a téli olvasóegyletek az 1848-as forradalom viharos időszakában szüneteltek, a 19. század második felében hamarosan újraalakultak, számuk gyarapodott. Bár a falusi iskolák fő célja a továbbtanulásra való előkészítés volt, de a pa­raszti sorból tanulás révén kiemelkedők száma mégiscsak minősíti a skólamesterek munkáját. A kollégiumokban továbbtanulók tekintetében a Sóvidék nem marad el Erdély más vidékei mögött. A Székelyudvarhelyi Római Katolikus Gimnázium 1689-től vezetett anyakönyvének tanúsága szerint 1829-ig (a származáshelyet csak eddig azonosítottuk) Atyhából 28, Korondról 14, Felsősófalváról 12, Parajdról 7, Szovátá­ról 6, Alsósófalváról 2, Siklódról pedig 1 kisdiák tanult itt. 11 1 A Székelyudvarhelyi Református Kollégiumban 1670-1848 között 24 felsősófalvi, 4 siklódi, 3 sóváradi, 1 alsósófalvi, 1 szolokmai tanult.11 2 A Nagyegyedi Kollégium 1662-1848 közötti diák­névsorában 2 sófalvi, 1 parajdi, és 1 korondi származású tanulóval találkozunk.11 3 A sóvidéki tanulók részaránya nagyjából azonos a Marosvásárhelyi Református Kollé­gium tanulónévsorában is. 1687 és 1848 között Siklód 7, Sóvárad 6, Parajd 1, Szo­lokma 1 tanulót küldött ide. 11 4 A távolabb eső Kolozsvári Református Kollégium­ban 1688-1817 között 11 sóvidéki származású diák tanult.11 5 A Székelykeresztúri Unitárius Középtanodában 1813-1848 között két korondi tanuló írta alá az iskolai törvényeket.11 6 A 18. század elejétől feltűnnek az első sóvidéki külföldi egyetemjárók is. 1783-ban a leideni egyetem katalógusában feltűnik egy Sófalvi József nevű diák,11 7 1813-ban a heidelbergi egyetem teológi karán tanult Sóváradi Péterffi László,11 8 1817-ben a marburgi egyetemre iratkozott be Korondi János.11 9 A sóvidéki falusi iskolák — nagy anyagi áldozatok, erőfeszítések árán — hoz­zájárultak e kis tájegység gazdasági, társadalmi és szellemi felemelkedéséhez. Igen szerény keretek közt is emberek százait ismertették meg az írás-olvasással, és itt készítették fel mindazokat, akik Erdély neves kollégiumaiban tanultak tovább. A mesterek — akár a sors kényszerítő körülményei miatt, akár ébredező hivatástuda­tukból — vállalták a faluközösségek életében a fáklya szerepét. Bár nagyon sokszor nem állottak hivatásuk magaslatán, bár nagyon sok a mulasztásuk, mégis több-ke­vesebb tudatossággal vállalt iskolát teremtő buzgóságuk elindítója annak a folyamat­nak, amelynek eredményeként a 19. század közepétől a sóvidékiek valósággal meg­ostromolták Erdély nevesebb, a tájegységhez közelebb fekvő középfokú iskoláit.

Next

/
Oldalképek
Tartalom