Századok – 1992
Tanulmányok - Binder Pál: A „Siebenbürgen” fogalom jelentésváltozatai. A „comitatus Cibiniensis”-től Erdély német nevéig III–IV/355
a „siebenbürgen" fogalom jelentés változatai 369 felújult. A „Liber specialis missarum" leírója G.A Schuller a Möns Cibinii helységet nem azonosítja egyetlen mai faluval sem129 . A Möns Civinii vagy a Möns Cibinii forma nyilván egy „Cibinsberg" latin fordítása, bár az utóbbi német forma oklevelesen nem fordul eló. De annál inkább rövidített formája a Vinsberg, ami nyilván a Civinsbergből keletkezett. A Szebenvára alatt keletkezett falut a magyar oklevelek Váralja néven tartották számon. 1322-ben Warolyafalw a szomszédos szász (Szászszékes - a mai Ecselló, Omlás, Feketevíz vagy Szecsel) és öt román faluval együtt (quinque villis olaceis) Salgóvár tartozéka13 0 . 1366-ban Szecsel és Orlát (Feketevyz et Waraliafalu) a nagydisznódi gerébek tulajdona131 . Feketevíz 1366. évi hatáijárásában Orlát mellett (Waralia) felbukkan az orláti várhegy, a Riesenberg magyar neve is: „ad unum montem Magasheg vocatum132 . Amíg a magyar oklevéladásban Orlát neve Váralja, a szebeni írásbeliségben következetesen Vinsberg. A fennebb már említett „Liber specialis missarum" kéziratában 1394 táján bejegyzett mons Cibinij mellé egy későbbi kéz oda írta: wynczperg133 . A szebeni számadásokban a falu neve Winsberg (1495: Item misso krotenhuster ad nobiles ad Thordam in facto pecuniae illorum de Winsperg)134 . 1496: Winsperg per knesionem presentarit in redemptione portionum suarum Wynczperg et Swarczwaszer. 1509: Wynczperg et Swarczwasser)135 . A magyar oklevelekben a 16. században is a Váralja forma volt honos. A magyar nevet a románok Orlatnak valószínűleg a Váralatt formából átvéve ejtették. A szebeni számadásokban az Orlát forma is előfordul (1507 ex Knesio de Oralath percipit)13 6 . Egy 1596. évi szebeni bejegyzés is vitathatatlanná teszi a két név azonosságát: Waralia oder Orelath137 . A 17. századtól a Vinsberg s Váralja névforma egyaránt kiszorul s marad a máig használatos Orlát. 15. Szeben (Salgó) vára és uradalma Az edélyi ispánságok szervezésének idején, a 12. század folyamán a Szebeni medence és a Székási dombvidék találkozási pontján, ott ahol a Cibin (Szebenpataka) elhagyja a havasokat, épült meg Szeben vára. A Cibin pataka havasi szakasza ma románul Rîul Mare, s egy jobboldali mellékvíz a Szibiel, ami Kis-Cibinnek fordítható. Ennek az utóbbinak régi német neve Budenbach. A Szibiel patak völgyeben ért Erdélybe a legfontosabb havasi ösvény vagy pláj, amit a szibieli Vírfu Zidului hegyén emelt vár tartott ellenőrzés alatt. A Cibin-Szeben név szláv eredetű s somfát jelent. A Magashegy (Riesenberg) közelében emelt vár neve eredetileg Szebenvár volt, innen a német Cibinsberg és a latin Mons Cibinii. Egy előző fejezetben láttuk, hogy a szász Cibinbirch egyaránt a burg, valamint a berg megfelelője. Ezért elméletileg a Cibiensburg latin megfelelője a Castrum Cibinii, s nem Mons Cibinii. A később Salgóvárának nevezett Szebenvára szebeni prépostság és az erdélyi püspökséghez tartozó sebesi dékánátus határán feküdt. A 12-13. század folyamán a vár uradalmához tartozó szász falvak közül Orlát vagy Cibinsberg a szebeni prépostsághoz, Omlás, Feketevíz és Ecsellő már a sebesi dékánátushoz tartozott. Az eredetileg szász lakosságú Szebenvár (Orlát) határán keletkezett a román lakosságú Kisszeben (ma Szibiel, németül Budenbach). 1322-ben Komád fia Miklós talmácsi geréb
