Századok – 1992

Közlemények - Standeisky Éva: Antiszemita megmozdulások Magyarországon a koalíciós időszakban II/284

296 standéi sky éva pártba léptek be. A helyi SZDP-nek körülbelül 90 tagja volt, ebből 9-10 zsidó származású. Titkáruk is közülük került ki. Foglalkozása búzakereskedő volt. Az egyik korabeli MKP-jelentés nem lát lényegi különbséget a községben működő pártok között. „Mind a négy tagjai közé felvett mindenkit, aki tagul jelentkezni hajlandó volt. Válogatás nélkül tag lehetett a nyugatos, az internálásból szabadult kisnyilas, a KALOT-tag, a volt leventék stb. Ezek természetesen a pártkereteket a régi beállítottságuknak megfelelő irányú további szervezkedésre használták és használják. ...A párttagok túlnyomó része a csőcselékhez tartozik."2

3 A legszegényebbek, így a demagógiára leginkább hajlamosak, a Parasztpártban és a Kommunista Pártban tömörültek. ,A baloldali pártok — köztük helyi szervezetünk sem — álltak feladatuk magaslatán. A verekedésben tevékenyen részt vettek pártunk és az NPP lumpenelemei is. Az egész községben erős az antiszemitizmus. A baloldali pártok a pogrom alatt meg sem kísérelték, hogy mozgósítsák tömegeiket a vérengzések letörésére." - olvashatjuk az MKP Főtitkárságának írott, fentebb már idézett jelentésében. A pogromot tehát megelőzte a volt levente-oktató melletti politikai akció, amelyet Nagy János maga kezdeményezett. Május 10-e körül levelet írt a községben működő pártok vezetőségéhez, kérvén a pártokat, álljanak mellé, hogy számára kedvező népbírósági döntés szülessen. A tanító mellett nem csupán a Kisgazdapárt állt ki, hanem támogatták őt a Nemzeti Parasztpárt helyi vezetői is, valamint a nőszövetség, a kommunista befolyás alatt álló Magyar Nők Demokratikus Szövetségének (MNDSZ) tagjai is. A népbírósági tárgyaláson elmarasztalt tanító felesége e szervezet aktivistái közé tartozott. Nagy Jánost 1945 nyarán többek között a kunmadarasi kommunista, valamint a szociáldemokrata párttitkár terhelő vallomása alapján 3 év és 8 hónapos börtönbüntetésre ítélte a népbíróság háborús izgatás miatt. (A népügyész fellebbezésére büntetését felfüggesztették. A Népbíróságok Országos Tanácsa alaki okokra hivatkozva az ítéletet megsemmisítette és új tárgyalást rendelt el.) A népszerű tanító hívei a szerintük nem megalapozott ítéletért a népbíróságot és a tanúkat tették felelőssé. 1946. május 20-án, a pogromot megelőző napon került volna sor Nagy János ügyének újabb tárgyalására. A korábbi népbírósági döntés miatt bizalmatlan kunmadarasiak el szerettek volna menni a karcagi tárgyalásra, hogy jelenlétükkel is tüntessenek a vádlott mellett, s megakadályozzák egy esetleges újabb elmarasztaló ítélet meghozatalát. A bíróság elhalasztotta a tárgyalást, mivel a tömeg nem engedte, hogy Nagy Jánost bevigyék a tárgyalásra. Karcag határában a népharag a terhelő tanú, a volt kommunista párttitkár ellen fordult, aki többször a levegőbe lőtt, így sikerült a támadókat visszariasztania. A főként fiatalemberekből álló csoport „rögökkel és kövekkel" hajigálta a lovasszekeret amelyen a volt párttitkár ült és közben ilyeneket kiabált: „Megálljatok rohadt demokráciások, a zsidó népbíróság bérencei, zsidóbérencek, most nem lesz népbírósági tárgyalás" - olvashatjuk a budapesti népbíróság öttagú különtanácsának jegyzőkönyvében.24 Még ugyanaznap este, tehát a pogromot megelőző napon a helyi pártok képviselői értekezletet tartottak a kunmadarasi ipartestület termében azzal a céllal, hogy petíciót fogalmazzanak az igazságügyi miniszterhez, kérvén benne Nagy János felmentését. Ezen a megbeszélésen antiszemita kijelentések is elhangzottak. Takács