Századok – 1992
Közlemények - Standeisky Éva: Antiszemita megmozdulások Magyarországon a koalíciós időszakban II/284
294 standéi sky éva népbírósági tárgyalás miatt megerősített rendőrség passzivitásának is szerepe volt abban, hogy a tömeghisztéria pogrommá fajulhatott. Nem menthetők fel a felelősség alól a helyi pártok sem, mivel nem tettek semmit a pogrom megfékezése érdekében, s a szörnyű események után hozott döntésükkel nem a zsidók sérelmeit kívánták orvosolni, hanem a falu nem zsidó lakosságának érdekeit tartották szem előtt: úgy szerették volna a további atrocitásokat elkerülni, hogy a zsidó lakosoknak szülőhelyük elhagyását javasolták. A pogrom 1946. május 21-én tört ki. Reggel a piactéren elteijedt a hír, hogy a zsidók elraboltak egy gyermeket, hogy „kolbászt csináljanak" belőle. (A gyerek hamarosan előkerült.) A hisztériás asszonyok által feltüzelt tömeg, amely főként lumpenelemekből állott, megrohamozta a községben lakó zsidók házait. Husánggal, lapáttal támadtak a mit sem sejtő áldozatokra, akik között gyerekek és öregek is voltak. A támadók a következő jelszavakat ordították: Keresztény testvérek, ne hagyjuk magunkat a zsidóktól!; Elég volt a zsidókból!; Elég volt a kommunistákból!; Fogjunk össze a zsidók ellen!; Ne hagyjuk a gyermekeinket a zsidóktól elrabolni!; „Először a piacon levő zsidókat verték meg — olvashatjuk az MKP központjának írott jelentésben —, majd házról-házra járva kihurcolták őket az üzletből, lakásból, miközben többek üzletét ki is fosztották. Összesen tizenkét zsidót vertek meg, kettő meghalt, kettő súlyosan sebesült. A verekedésben lumpenproletár nők, kisebb számban férfiak, cigányok és iskolás gyerekek vettek részt."1 7 Sérüléseibe belehalt Kuti Ferenc és Rosinger József. Fisch Vilmos, Lázársfeld István, Hasznos László, Neuländer Ferencné, Klein Sándor, Klein Sándorné, Kohn József, Rosenberg Gyula, Kohn Józsefné, Kohn Sándor, Rosenberg Gyuláné, Neuländer Ferenc, Weinberger Ernő, Weinberger Ernőné és Weisz Bertalan súlyos testi sérüléseket szenvedtek. A megtámadott egyike kórházi ágyán a következőket diktálta jegyzőkönyvbe. „Hatalmas tömeg megrohant a lakásomon... Fodrász a foglalkozásom... üzletbe voltam akkor, a lármára átmentünk a szomszédba a padlásra... Alig, hogy felmentünk, a tömeg követett. Feljöttek a padlásra és lehajigáltak a feleségemmel és a kislányommal. Kezdtek rángatni, dorongokkal, lapátokkal vertek. Nem ismertem fel senkit, mert gyerekek voltak. A jelszó az volt: ütni, ütni. Eszméletlenül maradtunk ott... Sérüléseim: zúzott sebek, karom két helyen eltörve, fejem betört, 15 kapocs van benne. Egy vágyam, innen el, mindegy hová."18 A helyi rendőrök tétlenül nézték a lincselő tömeget. A lakosság többi része sem tett semmit a dühöngök megfékezésére. A pogromban több százan vettek részt. Délután Szolnokról érkezett rendőri erősítés: 83 embert letartóztattak.1 9 „A letartóztatottak szinte kizárólag fiatalkorúak és cigányok... .A megtörtént események oka — olvashatjuk a fentebb idézett jelentésben — az úgynevezett neoantiszemitizmus, amellyel az egész környék fertőzött. Ennek objektív gazdasági és szociális alapja nincs."2 0 Egy másik jelentésben ez áll: „Kunmadarason a zsidók magatartása egyáltalán nem válthatta ki az eseményeket; csak egy olyan van, aki pökhendi és üzletileg nem megbízható, akit először megvertek. Egy másiknál a fosztogatások során nagyobb mennyiségű élelmiszert találtak. Erről megállapítottam, hogy engedély alapján nemrég vágott disznót. (Kötelező zsírbeszolgáltatásnak nem tett eleget.)"2 1 "Kunmadarasnak a háborús évek gazdasági fellendülést hoztak. Konjunktúrája volt a gabonatermesztésnek, sokaknak sikerült meggazdagodniuk az azokban az évek-
