Századok – 1992
Közlemények - Csöppus István: Komáromi norma – egy szociálpolitikai kísérlet II/259
270 csóppüs istván és földmunkát végzett 20%-os, aratásnál és cséplésnél pedig legalább 25%-os pótlékot kapott. Adataink szerint Komárom-Esztergom k.e.e. vármegye két járásában fizetett napszámbér magasabb ugyanezen időszak országos átlagánál. E jelenség megértéséhez meg kell vizsgálnunk, hogy a vármegye népességének foglalkozási megoszlása milyen mértékbnen tért el az országos átlagtól.5 3 Megnevezés Né pesség megoszlása, %-osan Megnevezés Őstermelő Iparforgalom Igazgatás Komártro-Esztergom kc-e. vármegye 41,6 45,6 12,8 Országos átlag 53,2 32,3 14,5 Az összeállítás eredményeként megállapítható, hogy amíg országos átlagban a lakosságnak csak 32,3%-a élt iparforgalomból, ez az arány a vármegyében 45,6%, jelentős szénbányászat, viszonylag fejlett gyáripar és közlekedési hálózat mellett. Ez egyben azt is jelentette, hogy az iparban dolgozók aránylag kedvezőbb életkörülményei, magasabb keresti lehetőségei determinálták a vármegyében fizetett mezőgazdasági bérek alakulását. Tálán ez a magyarázata annak is, hogy miért éppen Komárom-Esztergom k.e.e. vármegye vezetősége indított országos kampányt annak érdekében, hogy az agrárproletariátus szociális helyzetét megjavítsák. A törvényhatósági bizottság javaslatában kitért arra is, hogy a birtokosoknak mekkora terhet kell viselniök a komáromi norma alapján segélyezendő gyermekek után.5 4 lqracs 14,10 P Napifi liter hy évi összege 31,23 P Egyéb kiadások 4,67 P összesen 50,00 P E kalkuláció alapján a vármegyében a mezőgazdasági munkaadóknak családi pótlékban részesülő 3634 gyermek után 181 700 P-t kellett volna a családi bérkiegyenlítő pénztárba befizetniök, ami 8906 q búza értékével egyenlő.5 5 A vármegye törvényhatósági bizottsága számításokat végzett arra vonatkozóan is, hogy a családi pótlék bevezetése esetén az egyes birtokcsoportokat évente mekkora összeg terhelné.5 6 30 kat holdas birtokok esetében kat. holdanként 0,90 P 50 kat holdas birtokok eset&en ka t holdanként 0,98 P Az évi 200 aranykorona kataœteri tfcat^jöveddmmfyüli birtokok után kat holdanként 0,86 P Ehhez az összeghez járulna még a mezőgazdasági munkavállalók bére s mindezek adminisztrációs költségei. A vármegye vezetősége azonban a családi pótlék címén felmerülő kiadásokat magasnak találta, mivel a gazdaságok többsége „ezen terhet a mezőgazdasági termelés az ez idő szerinti termelési költségek és közterhek, illetve a terményértékesítési árak mellett a termelés rentabilitásának veszélyeztetése nélkül alig vállalhatja és viselheti".57 Ezért javasolták, hogy azok a gazdaságok, amelyek çsalâdi pótlékban részesítik munkavállalóikat, adókedvezményt kapjanak.
