Századok – 1992
Közlemények - Csöppus István: Komáromi norma – egy szociálpolitikai kísérlet II/259
komáromi norma 267 4.táblázat Férjes nők szülésének alakulása az 1930. évi népszámlálási adatok alapján Megnevezés Férjes nők Férjes nők Megnevezés megszült gyermekek száma életben lévő gyermekek száma Megnevezés 5 6-10 11- fölött 5 6-10 11- fölött Az összes népesség körében 133.425 317.012 59.515 105.903 132.903 1.939 Egyedül az őstenndők körében 84.043 211.343 40.912 68.282 88.301 1.245 10 kaUioid alatti birtokos és bérlő 29.666 73.082 12.989 22.799 28.215 340 Gazdasági cseléd 11.672 30.342 5.751 10.845 14.908 196 Gazdasági munkás 15.000 66.660 13.231 21.157 25.616 281 Forrás.Thirring Lajos: A sokgyermekes férjes nők száma az 1930. évi népszámlálás szerint. Miskolc 1936 A 100 férjes nő házasságából született, illetve elhalálozott gyermekek magas száma elénk tárja az ország legszegényebb területeit (Szabolcs, Szatmár, Hajdú, Csanád, Csongrád, Heves, Borsod vármegye), amelyek egyszersmind azonosak a magyar mezőgazdasági népesség által lakott körzetekkel is. A falu nyomorának felszámolását, az agrárproletariátus anyagi és szociális elmaradottságának mielőbbi megszüntetését különböző módokon keresők egyre szélesebb tábora — politikai meggondolásból , vagy szociális érzülettől vezetve — külföldi példákra hivatkozva valamit tenni akart. Világosan látták — s gondolunk itt a 30-as években megindult KALOT mozgalomra is —, hogy elgondolásuk tengelyében a szociális reformok, a legalaccsonyabb agrármunkabér hivatalos megállapítása és a családi pótlék fizetésének törvényhozása útján történő bevezetése mellett egy mérsékelt földreformnak kell állnia.43 Ettől várták egyfelől az agrárproletariátus helyzetének kedvező irányú változását, másfelől a lassú, de folyamatos városba tódulás megszüntetését. A mezőgazdasági dolgozók életszínvonalának javítását célzó program — országos vita alapján történő — kidolgozását első ízben Komárom-Esztergom közigazgatásilag egyelőre egyesített (k.e.e.) vármegye vezetősége kezdeményezte.4 4 A vármegye törvényhatósági bizottsága ideiglenes jellegű javaslatot küldött el a földművelésügyi miniszternek, a pénzügyminiszternek, a törvényhozás mindkét házának és valamennyi vármegye, thj. város vezetőségének. A kormányhoz intézett ideiglenes jellegű javaslatukban rámutattak arra, hogy áz „ország lakosságának szaporodásához, erős és egészséges generáció fejlődéséhez, az általános népegészségügy nívójának emeléséhez, a mezőgazdasági munkások megelégedettségének és munkaképességének biztosításához fűződő nemzeti és közgazdasági érdek fontossága szükségessé teszi, hogy intézményes gondoskodás történjék előbb nevezettekről, mint akik a jelenkor és a szebb magyar jövő által megkövetelt
