Századok – 1992
Tanulmányok - Gál Éva: Az óbudai uradalom zsidósága a 18. században I/3
22 GÁL ÉVA Az 1770-ben összeírt jövedelem megoszlása Óbudán: Csa-Az összes Az ösz-Evi jövedelád-Összes jövedelem jövedeszes csa-Egy családfőre jutó átlcrofFL) fők (Ft.) lem Icládfők lag (Ft) száma ában %-ában a/ kereskedők 1400-2500 4 7900 39,8 1,9 1975,0 200-500 15 4730 23,8 7,2 316,7 75-150 31 3155 15,9 14,9 101,8 5-60 44 1662 8,4 21,1 37,8 b/ kézművesek 300 1 300 1.5 0,5 300,0 75-160 12 1180 6,0 5,8 98,3 10-60 9 375 1,9 4,3 31,3 c/ pénzkölcsönzők, bérlők, sakter 75-100 5 500 2,6 2,5 100,0 d/ muzsikus, víz- és levélhordó 6-20 3 32 0,2 1,4 10,7 Őszesen 124 19834 100,0 59,6 160,0 A családfők több mint 40%-ánál egyáltalán nem írtak össze jövedelmet. Ha az egy főre jutó átlagjövedelem kiszámításánál ezeket is tekintetbe vesszük — ami nagyon is indokolt, — akkor évi 95 és egyharmad forintot kapunk. Amennyiben a lélekszámmal osztjuk el az óbudai zsidóknál 1770-ben összeírt jövedelmet, kereken 20 forintot kapunk (ami nem is volna kevés, ha nem olyan egyenlőtlenül oszlott volna meg).Ezek a számok és százalékarányok világosan mutatják az óbudai zsidó községben a 18. század utolsó harmadára kialakult óriási vagyoni polarizációt. A családfők nem egészen 2%-át alkotó 4 leggazdagabb kereskedőé volt az összeírt jövedelem kereken 40%-a. További nem egészen 8%, az évi 200-500 forint jövedelemmel rendelkezők ugyancsak a jómódúak vagy éppen a gazdagok közé tartoztak és az összes jövedelmek több mint 25%-át tették zsebre. A másik póluson kb. 30% — mint láttuk — jótékonyságból, alkalmi munkából, koldulásból éppen hogy tengette életét. A két pólus között a közepes módban élők — a 75-160 forint jövedelemmel rendelkezők, — akik a családfők 23,1 %-át alkották, a jövedelem 24,4%-át mondhatták a magukénak. A legalacsonyabb jövedelmi kategóriába (5-60 Ft. évi jövedelem) tartozók — a családfők 26,8%-a — a jövedelemnek mindössze 10,5%- ához jutottak. A legmagasabb jövedelemmel rendelkező óbudai zsidók egy ötvös kivételével — akinél évi 300 forint jövedelmet írtak össze — valamennyien kereskedők voltak. A legnagyobb jövedelmet, évi 2500 forintot a drágakövekkel, gyöngyökkel és gyűrűkkel kereskedő Herczl Marcusnál vették számba. Évi 2000 forint jövedelmet vallott be Jeremias Koppel és Abraham Israel, akik értékesebb árut árusító boltot tartottak, de emellett gyapjúval is kereskedtek. 1400 forintjövedelme volt David Boscowitznak (1000 forint a boltból és 400 a gyapjúkereskeoésből). Bár az összeírás ezt nem részletezi, nyilvánvaló, hogy ez a négy gazdag óbudai zsidó kereskedő nagyszabású távolsági kereskedelmet folytatott.4 9 Koppel, Boscowitz és a többi nagykereskedő, illetve utódaik később, II. József türelmi rendelete után
