Századok – 1992
Közlemények - Szabó A. Ferenc: Népesedés; telepítés a századfordulón. Beksics Gusztáv nézetei II/227
256 szabó a. ferenc lakosság nemzetiségi összetételét és arra a következtetésre jut, hogy a magyar állam határainak megváltozása ellenére a térség nemzetiségi arányaiban nem történt jelentősebb módosulás. 3 Korom Mihály: A magyar fegyverszünet. 1945. Kossuth 1987. 207-210.1. Közli az 1945. évi magyarszovjet fegyverszüneti egyezmény alapján kiürített ún. visszacsatolt területek nemzetiségi adatait az 1910. és 1941. évi népszámlálás adatai alapján. A két adatsor közeli azonossága is az 1910. évi cenzus viszonylagos objektivitásának közvetett bizonyítéka. 4 Dr. Horváth Róbert: A II. József korában végrehajtott magyarországi népszámlálás. Statisztikai Szemle 1986. június 624-639. 5 Radasics Elemér. A Dunatáj. П. Budapest, 1946 252.1. közölt táblázat segítségével. 6Ua. 7 Szekß Gyula: Három nemzedék. II. kiadás, Bp. 1922.354. 8 Laky Dezső: Népesedéspolitika. Magyar Szemle társaság Bp. 1933.5. 9 Katus László: A demográfiai átmenet kérdései Magyarországon a XIX. században. Történelmi Szemle 1980. A tanulmány valamivel bővebb változata: Zum demographischen Übergang in Ungarn vor 1918. Acta Historica Academiae Seientiarium Hungaricae 27.1981. Andorka Rudolf: Gyermekszám a fejlett országokban. Gondolat Kiadó, Budapest, 1987. Tfeljes címe: Nagymagyarország, a magyar történet jövő századai. Bp. 1902. H I.m.55. 12 Uo. 57. 13 Hómon Bálint - Szekß Gyula: Magyar Történet V. 584-586. 1. Bp. 1936. 14 Uo. 584. 15 Katus László i.m. 274. 16 Szekß Gyula: Három nemzedék i.m. 421. 1 7 „fajmagyarság" fejlesztésének nem Hunyad és Ttencsén megmagyarosítása az útja, hanem a magyar Alföld latifundiumainak parcellázása — mint Beksics Gusztáv tisztán látta — és a papi és grófi meddőség helyére szapora magyar parasztok telepítése!" Jászi Oszkár. A nemzeti államok kialakulása és a nemzetiségi kérdés. Budapest, 1912. 484. 18 L. Nagy Zsuzsa: A „nemzeti állam" eszméje Beksics Gusztávnál. Századok 1963. 6. sz. 1242-1278. „Programjából, mely sajátosan kapcsolta össze a földbirtokviszonyok megváltozását és a „magyarság faji expanzió"- ját, az utókor is teljesen elejtette, „kifelejtette" azt, ami a nagybirtokot érintette. Csak a faji gondolatát éltették tovább, és egyes esetekben Beksicset háttérbe szorították olyanok javára, akik a „nemzeti célokat nála sokkal kevesebb liberalizmussal és agresszív módon propagálták". 1265. 19 A román kérdés és a fajok harca Európában és Magyarországon. Budapest, 1895. 20 I.m. 207. 21 A mai magyar történettudomány a dualizmus korában a magyarság javára történt súlyponteltolódást, gyors népességnövekedést 3 összetevőből eredezteti: 1. A magyarok átlagosnál jobb népesedési mutatói. 2. Többszázezer, elsősorban német, szlovák és zsidó lakos asszimilálása. 3. A magyar elem viszonylag kismértékű részesedése a kivándorlási veszteségekből. Magyarország története 1890-1918, 403-425. közötti fejezete, amelyet „Polgárosodás és népesedési viszonyok" c. Hanák Péter írt, Akadémiai Bp. 1978. 22 A nemzeti politika programja Erdélyben és Székelyföldön. Budapest, 1896. 23 I.m. 5. 24 Uo. 21. 25 Uo. 44. 26 Uo. 27 Uo. 61. 28 Uo. 68. 29 Uo. 77. 30 Uo. 96. 31 Ekkor írta a 10 kötetes „A magyar nemzet története" sorozatban az „I. Ferenc József és kora"c. részt. A magyar nemzet története. X. kötete. Szerk.: Márki Sándor. Bp. 1898. 32 I.m.4. 33 Uo. 3. 34 Uo. 6. • 35 Uo.
