Századok – 1992
Közlemények - Szabó A. Ferenc: Népesedés; telepítés a századfordulón. Beksics Gusztáv nézetei II/227
népesedés és telepítés a századfordulón 241 A munka befejezéseként összefoglalja mondanivalóját: „A magyar faj terjeszkedésének útján a gátat a helytelen földbirtokviszonyok képezik; a példátlanul nagy birtokrendszer, melyhez fogható nincs sehol Európában, az egy Oroszország kivételével. A nemzeti jövőnket fenyegető birtokrendszer azonban nemcsak a hitbizományokat és egyházi javakat s nemcsak a szabadforgalmú nagy latifundiumokat, hanem egyszersmind a tarthatatlan állapotot kiválóan mutató községi birtokokat is magában foglalja."30 Hozzáteszi azonban, hogy a tennivalókat nem szabad erőszakosan végrehajtani, magas megváltási árat alkalmazi, a munkát „születési izothermák szerint" kell folytatni, az Alföldről a végekre kell a nagybirtokokat átcsoportosítani. Mindez csak hosszú idő alatt, nemzedékek során át valósítható meg - zárja könyvét. Néhány évi történészkedés után3 1 1899-ben ismét politológiai könyvet jelentet meg. „A magyar politika új alapjai, kapcsolatban a magyar faj terjeszkedő képességével és a földirtokviszonyokkal" címú mű hangzatos mottóval indul: „Az első földbirtokreform 1848-ban Magyarországot szabaddá tette, a második földbirtokreform naggyá fogja tenni." Elóző írása közzététele óta nézetei országszerte vitákat és a legkülönbözőbb állásfoglalásokat váltották ki. Feltétlenül szükségesnek látszott tehát Beksics részéről az újabb magyarázat, a programok ellenzőinek megnyugtatására és a lehetséges szövetségesek felkeresésére. Ezért is kezdi könyvét Rákosi Jenőhöz intézett nyOt levéllel, amelyben támogatását kéri a programhoz. Fenntartja korábbi véleményét arra vonatkozóan, hogy nem a nemzetiségi területeken kell kultúrharcot folytatni asszimilációs céllal, hanem az Alföld parasztságát kell iskolázni. A nemzetiségi vidékeken magyarosító szándékkal nyitott iskolák csak arra jók, hogy kinevelődjék a nemzetiségi intelligencia, amely úgyis a magyarság ellen fordul: „Lám a tótok fölénk kerekedtek kultúrában" - jegyzi meg.3 2 Nemzeti programját a kormányzat egész munkájára ki kell terjeszteni, fel kell használni, hogy szaporább a magyar faj, mint a nemzetiségek. Ennek érvényesítése azonban csak akkor lehetséges, ha megváltoztatják a földbirtokviszonyokat. Nincs még egyelőre szükség a parlamenti harcra a tárgyban — véli — meg kell győzni az arisztokráciát arról, hogy a földbirtokviszonyok átalakítása, illetve összhangba hozása a nemzeti érdekekkel, nem sérelmes érdekeire néve. A könyv címében jelzett „új politikai alapot" a dualista államon belüli helyzetváltozások jelentik. Magyarország és a Habsburg dinasztia egymásra van utalva: „Pozitivitása ebben az egész monarchiában csak kettő van: a Habsburgok trónja és a magyar nemzet."3 3 Nem ért egyet a Függetlenségi Párt Habsburg-ellenségességével, mert a két fél egymásrautaltsága nélkülözhetetlen a magyar nemzet fennmaradása szempontjából, ugyanis „a régi nemzeti cél és a nemzeti létalap közt megvolt az összhang. A modern Magyarország célja és eszközei közt azonban sajnálatos diszharmónia támadt. A nagy feladat hordozására nemzeti létalapunk nem elég széles."3 4 Kifejti, hogy a századfordulóra kialakult politikai viszonyok általában kedveznek a magyar céloknak. Ausztria gyenge, vergődik az abszolutizmus és a föderalizmus között." A németség számbeli ereje és politikai ügyefogyotisága képezi annak okát, hogy a centralisztikus, liberális államot a Lajtán túl nem képes fenntartani."35 A fajok harca dúl a monarchiában. Ezért van az osztrák és a magyar állam egymásra utalva Csak közösen lehet nagyhatalom - írja. A magyar történelmen végig vezet a célok és a magyarság létalapja közti ellentét. Nem nagyravágyás következtében ala-
