Századok – 1992

Tanulmányok - Gyarmati György: Modernizációs szükséglet és hatalmi érdek konfliktusa. Az igazgatásszervezet átalakítása Magyarországon. 1945–1950 II/202

a közigazgatás átalakítása 1945-1950 között 215 fórumok ésszerű csökkentésével és a hivatalon belüli munka racionalizálásával kívánjuk egyszerűbbé és hatékonyabbá tenni a közigazgatási eljárást. A továbbiakban a javaslat a várható előnyöket vázolja. Eszerint a reform figyelemre méltó pénzügyi megtakarítást is jelentene. A meglevő 234 helyett 110-130-ra csökkenne a közigazgatási hivatalok száma. Mintegy egyharmadával kevesebb lenne a szakképzett, fogalmazási szak- és 10%-kal a segédhivatali személyzet létszáma. Ehhez jönne még a köz- és szakigazgatási ágazatok összehangolásából eredő létszámmegtakarítás. Az újonnan szervezendő kerületek tisztviselő-szükségletét a fölössé váló minisztériumi állományból lehetne biztosítani. A létszámcsökkenésből eredő személyi kiadások apadásán túl mérséklődnek a dologi kiadások is a kézbesítési, posta költség esése és főleg a hivatalos utazások megcsappanása következtében. A tervezet következő fejezete a reform kivitelezésének realitását boncolgatja, rámutatva arra, hogy megvalósítása milyen országos feladatokhoz kapcsolódik, s további előrelépés szempontjából mennyire halaszthatatlan. Az akkoriban zajló létszámcsökkentés eleve azt segíti elő, hogy a reformot már a lehető legkisebb létszámú tisztviselői karon hajtják végre,a késóbiekben padig majd (az egyébként reform nélkül is jelentkező) tisztviselőszükségletet már az új szervezetnek megfelelően elégítsék ki. A forint bevezetésével a gazdasági stabilizációhoz is jelentős mértékben hozzájárul, sőt az önkormányzati háztartások költségvetésének egyensúlyba hozatalát is lehetővé teszi. Végezetül a reform végrehajtásának következő ütemezését javasolja. Legelőször is felhívja a demokratikus közvéleményt a lefektetett elvek és javaslatok megvilágítására. A vitát követően kerülhetne sor a koncepció véglegesítésére, amit az ennek megfelelő törvény kidolgozása követne. Felhívja a belügyminisztert, hogy fokozott erővel folytassa a reform megvalósításához szükséges, már addig is végzett statisztikai, területrendezési és szervezeti kérdések feldolgozását, és haladéktalanul kezdje meg a reform költségvetési kérdéseinek tanulmányozását. Indítványozza, hogy a pártok mondják ki a sürgősséget a reform előkészítésében. A törvény megalkotását követően pedig: „Legelőször számoljuk fel a vármegyéket és alakítsuk meg a városmegyéket. Ennek megtörténte után válasszuk meg a városmegyei képviselőtestületet és a városmegye tisztviselőit. " Közben végrehajtható az új igazgatási egységek területének kijelölése, s ezt követően kerülne sor az önkormányzati választásokra. c.l A reform tatktikus elhalasztása Talán nem igényel különösebb indoklást, hogy midőn a koalíció pártjai egyöntetűen állást foglaltak az önkormányzati választások napirendre tűzéséről, a Nemzeti Parasztpárt nem halaszthatta tovább annak az elképzelésnek a nyilvánosságra hozatalát, mely már egy szervezetben is új közigazgatás számára kívánt új tisztviselőket választani. E szempontból elsődlegessége mellett azonban más mozzanatok is a publikálást sürgették, annak ellenére, hogy a tervezet részletes megvilágítását és véglegesítését a Jogi Reformbizottság még nem fejezte be. Az egyik ösztönző, kifejezetten presztízs szempont volt. Az NPP vezetősége 1946. július 12-ei ülésén — ahol a közzététel mellett döntöttek —, közel olyan jelentőséget tulajdonítottak a közigazgatási reformnak, mint az 1945-ös földreform Parasztpárt által történt meghirdetésének.