Századok – 1992
Tanulmányok - Frisnyák Zsuzsa: Az „Erdély-üzlet” működése Magyarországon. Az Erdélyi Szépmíves Céh II/173
az erdély-üzlet és a szépmíves céh 185 Az előfizető tanárok, tanítók, iskolák a tananyag középpontjában álló nemzetismeret célkitűzéseinek megvalósításában, az igényes, értékes irodalom megszerettetésében könnyen fel tudták használni az erdélyi irodalmat. Az erdélyi irodalom nemzetmentő szerepéről folytatott sajtóviták nem voltak hatástalanok. Az irodalmat szerető és értő középiskolai irodalomtanárok nem mulaszthatták el a kortárs irodalom bemutatásánál az erdélyi irók ismertetését sem. A különböző iskolák közül kb. azonos számban járatták a helikoni könyveket az elemi, polgári és középiskolák; de ez nem jelent azonos arányt. Átlagosan minden harmadik középiskola könyvtárában voltak megtalálhatók az erdélyi könyvek, míg az elemi iskolák 0,6%-ban. Előfizetett a helikoni könyvekre az egri Angolkisasszonyok Intézete, a szegedi Horthy Kollégium, a budapesti Piarista Gimnázium, a budapesti Szekeres Margit leánylíceum tanártestülete, valamint V., VI. és VII. osztályos növendékei is. Az itt megmutatkozó nagyfokú érdeklődés bizonyára annak köszönhető, hogy a magániskola igazgatója külön is előfizetett a könyvsorozatokra. Az ó támogatását, esetleges nyílt vagy burkolt presszióját kihasználó ügynöknek már könnyű dolga lehetett: az iskola 4 közösségét és 2 tanárát rá tudta venni az előfizetésre. A budapesti Tanítóképző Intézetben és a Tanítónőképző Intézetben még a Szekeres Margit leánylíceumnál is több előfizetőt találunk. A tanítóképző tanárainak 31%-a, a tanítónőképző tanárainak 33%-a volt tagja az Erdélyi Helikon Magyarországi Barátainak. Mindkét intézet igazgatója (Padányi-Fank Antal és Grynaeus Ida) előfizető. Az előfizetők döntő többsége a rendes tanárok közül került ki. A két iskola 15 hitoktatója közül azonban csak 1 járatta az erdélyi könyveket. Érdekesség még, hogy a hét budapesti Tanítónőképző Intézet közül csak a már említett Csalogány utcai állami, és a szintén állami, Damjanich utcában találató iskola tanárai fizettek elő. Ez utóbbiban mindössze 3 tanár. A római katolikus egyház kezelésében volt az ország elemi és középfokú iskoláinak 38%-a. Ez az arány nem tükröződik sem a pedagógus, sem az iskolai előfizetések között. Kevesebb római katolikus iskola, kevesebb ezekben tanító pedagógus járatta az erdélyi könyveket. Annál szembetűnőbb a református pedagógusok és iskolák nagyobb száma. A katolikus Magyar Kultúrának többszöri Erdélyi Helikon ellenes értékelése, támadása nem maradt hatástalan. Erdély reformátussága, Ravasz Lászlónak az erdélyi irodalomhoz való hozzáállása a református pedagógusok és iskolák esetében erősítette a hajlandóságot az előfizetésre. A római katolikus egyház elzárkózása a helikoni irodalomtól megfigyelhető a papok esetében is. Jóval több római katolikus pap volt Magyarországon, mint református, mégis ez utóbbiak járatták többen a helikoni könyveket. A református papok között igen sokan Erdélyből származtak. A kolozsvári teológiára járt többek közt Trócsányi Dezső, Márton Árpád, Hetéssy Kálmán, Farkas István ref.püspök. Kriston Endre róm. kat. püspök, az egri székeskáptalan nagyprépostja, a felsőház tagja; Leopold Antal esztergomi kanonok, az MTA levelező tagja; Miller József székesfehérvári kanonok a Magyar Kultúra elítélő véleménye ellenére előfizetők voltak. Az evangélikus egyházból Raffay Sándor püspök, a felsőház tagja, Кару Béla püspök, titkos tanácsos járatta a helikoni könyveket. Józan Miklós unitárius püspöki vikárius felsőházi tag, a Magyar Székely Egyesület alelnöke igen pártolta az erdélyi
